A rendszerváltás óta nem voltunk ilyen szegények

Sokkoló adatokat hoztak nyilvánosságra kutatók a magyar népesség elszegényedéséről. 2012-ben a magyarok 47 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik formája jelen volt, nyolc százalékában pedig mindhárom.

A TÁRKI Monitor kutatása szerint a rendszerváltás óta nem volt olyan magas a szegénységben élők száma Magyarországon, mint 2012-ben.

A Vöröskereszt ételosztása tavaly decemberben a Nyugatinál. Tizenhét százalék él a határ alatt
A Vöröskereszt ételosztása tavaly decemberben a Nyugatinál. Tizenhét százalék él a határ alatt
M. Schmidt János / Népszabadság

Az elemző műhely csütörtökön nyilvánosságra hozott kutatása szerint két évvel ezelőtt a magyarok 17 százaléka volt jövedelemszegény, 19 százaléka munkaszegény, 37 százaléka élt súlyosan deprivált anyagi körülmények között. 2012-ben a magyarok 47 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik formája jelen volt, nyolc százalékában pedig mindhárom.

A szegénység feltérképezésének a szokásos módja a szegénységi ráta mérése. Ez azt mutatja, hogy a lakosság mekkora hányada él egy meghatározott jövedelmi szint alatt. A statisztikában alkalmazott egyik rutin megoldás a medián 60 százaléka alatti jövedelmet tekinti a szegénység határának. 2012-ben ez alatt a határ alatt élt a magyarok 17 százaléka, ami a legmagasabb a rendszerváltás óta.

A TÁRKI emlékeztet rá, hogy az Európai Unió stratégiai céljainak egyike a szegénység és társadalmi kirekesztettség csökkentése. Ez utóbbi mérésére kidolgoztak egy mutatót, amely a jövedelemszegénység mellett a társadalmi kirekesztettség két másik elemét is magában foglalja, a munkaszegénységet, illetve a súlyos anyagi deprivációt. A munkaszegénység azt mutatja, hogy egy háztartás munkaképes tagjai közül mennyien nem jutnak teljes vagy részmunkaidejű munkához. A súlyos anyagi depriváció azokat a háztartásokat jellemzi, ahol a jólét kilenc eleméből (mint például a személygépkocsi birtoklása, az évente egy hét nyaralás vagy a megfelelő fűtés) legalább négy hiányzik.

Roma gyerek a Miskolc melletti Lyukóbányán. Kilencből négy
Roma gyerek a Miskolc melletti Lyukóbányán. Kilencből négy
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

A TÁRKI kutatási adataihoz képest a KSH szerint kisebb volt a szegények és társadalmi kirekesztettek aránya. Ez feltehetőleg az adatfelvétel technológiája és a minta eltérései, illetve az adatfelvételek eltérő referencia-időszaka miatt van így. A KSH mérése szerint 2011-ben a népesség 32 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik formája jelen volt. Ez az EU huszonnyolc tagállamának átlagánál (24 százalék) magasabb érték, ennél magasabb szegénység és társadalmi kirekesztettség arányt csak Bulgáriában (48 százalék), Lettországban és Romániában (40 százalék), Horvátországban és Litvániában (33 százalék) mértek.

Blogok
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.