A rektori bűbáj sok pénzt jelent

Magyarország felvételi egyetem

Állami ösztöndíjas helyekre már nem lehetett bejutni a pótfelvételi eljárás során a felsőoktatási intézményekbe. A most felvett gólyák – 7300-an– az önköltséges képzés miatt sokat érnek az egyetemeknek. Az elnéptelenedő, hallgatóhiánnyal küszködő vidéki főiskolák mentsvára a pótfelvételi. Szolnok, Baja, Dunaújváros szinte egyetlen reménye, hogy a pótfelvételi eljárásban tudják növelni a diáklétszámot. A felsőoktatás finanszírozása – rendelet hiányában – továbbra is átláthatatlan.

Kocsis Zoltán / Népszabadság/archív

Az Oktatási Hivatal honlapján elérhető információk szerint idén több mint 9500 fiatal adta be augusztusban pótlólagosan a jelentkezését, közülük mintegy 7300 jelentkező felelt meg a feltételeknek, és kezdheti meg tanulmányait szeptemberben. A pótfelvételit megelőző általános felvételi eljárás során 73 973 fő jutott be felsőoktatási intézményekbe. Vagyis a pótfelvételivel átlagosan tíz százalékkal növelni tudják az intézmények a hallgatói létszámot.

Ennek a súlya különösen nagy, ugyanis a pótfelvételi során csak önköltséges képzésre jelentkezhetett az, akit korábban nem vettek fel. Az intézményeknek – a pályázati forrásokon kívül – az önköltséges hallgató jelenti a biztos bevételt, azt a pénzt, amivel lehet kalkulálni. Hiszen a diák abban a pillanatban fizet, ahogy megkezdi a tanulmányait.

Az államilag finanszírozott helyeken tanulók után az egyetemek csak egy évvel később kapják meg a pénzüket, ha egyáltalán hozzájutnak, mert előfordult már az is, hogy az összeget zárolta az állam. Bár van egy hatályban lévő finanszírozási rendelet, az Orbán-kormány már évek óta nem e jogszabály szerint működteti a felsőoktatást. Az intézmények kapnak egy önkényesen megállapított összeget, aminek sem a hallgatói létszámhoz, sem a működési költségekhez nincs köze.

A nulla forint szerepel. A felsőoktatási intézményeknek természetesen jobb lenne, ha kiszámítható módon és világos elvek alapján kapnák az állami forrásokat. Jelenleg azonban a rektori „bűbáj” számít, vagyis az, hogy melyik intézményvezető mennyire hatékonyan tud „különtámogatást” kisírni a minisztertől. Információink szerint a felsőoktatásért felelős államtitkárságon most sem a finanszírozás megoldása van a fókuszban.

Mint ahogy arról Palkovics László többször nyilatkozott, ősszel el akarja készíteni a felsőoktatás stratégiáját, amelyet a kormánnyal év végén fogadtatna el. A stratégiaalkotáson túl lázas tanakodás folyik a kancellárok kiválasztása kapcsán. Palkovics egy rádióműsorban elmondta, a 29 felsőoktatási intézmény kancellári tisztségére jóval több mint háromszáz pályázat érkezett.

Nem csoda, hiszen szinte bárkiből lehet kancellár, aki a felsőfokú végzettség mellett három évig – felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, központi vagy területi közigazgatásban – vezető beosztásban dolgozott. Vagyis egy sima betéti társasági ügyvezetőség is elég a pozíció betöltéséhez, talán emiatt is volt ekkora az érdeklődés erre a nem rosszul fizető posztra.

A kancellár közalkalmazott lesz, így a pályáztatással kapcsolatban a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény az irányadó. E jogszabály előírja, hogy „magasabb vezetői beosztásra kiírt pályázat esetén a pályázót a pályázati határidő lejártát követő huszonegy napon belül a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója által létrehozott legalább háromtagú, a betöltendő munkakör feladatait érintően szakértelemmel rendelkező bizottság hallgatja meg”.

A pályázatokat augusztus 12-ig lehetett benyújtani, vagyis a törvény értelmében elvileg szeptember 3-ig meg kellene hallgatni a háromszáz pályázót a felsőoktatásért felelős államtitkárságon. Úgy tudjuk, bár elkezdődtek a meghallgatások, de nagy csúszásban van az államtitkárság.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.