Végignéztük a két kerületben lévő közintézmények honlapját, a Bajcsy-Zsilinszky kórház weboldalán pedig megtaláltuk az autó sofőrjét. Ezek alapján áprilisban a Lurdy Ház előtt Bodnár Attila, a kórház főigazgatója parkolt. A Facebook-profilok alapján arra jutottunk, hogy a kocsi akkor Bodnár fiára és annak barátnőjére várhatott, családi, hétvégi bevásárlásra használhatta a kocsit – a kék lámpával a tetején.
Kórházi számlára bérel autót
A felső középkategóriás Skodát a kórház bocsátotta a főigazgató rendelkezésére. Ugyanis a kórházak fenntartója, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ lapunkkal azt közölte, nem ők vásárolták, nem ők tartják fenn, így nem kérhettek a kék lámpára sem engedélyt. Ráadásul a kórházak 2011-es államosítását követően a főigazgatóknak tilos önállóan szolgálati autót venni, legfeljebb bérelni lehet.
Ezzel az intézményt 2012 óta vezető Bodnár is tisztában volt, válaszlevelében azt írta, a kórház bérli számára a Skodát, mert „ez volt a legkedvezőbb konstrukció”. Az autó újnak számít, a járműnyilvántartás szerint tavaly év elején még csak 6 kilométer volt benne.
Bodnár megkeresésünkre nem vitatta, hogy a használatában lévő autót láttuk, ám a felmerülő hibákat a feledékenységére fogta. Lapunknak azt írta a villogó megkérdőjelezhető használatáról, hogy „egy ekkora intézmény vezetőjeként az előttem álló feladatokra koncentrálok, és bizony az is előfordul, hogy valahol hirtelen megállok, hogy »bedobáljam« az élethez szükséges dolgokat”. A családi bevásárlásra vonatkozó kérdésünket azzal hárította el, két hónap elteltével már elfelejtette, hogy a Lurdynál pontosan miért állt meg.
A jogszabályok nem tiltják, hogy a családi igényeket is kielégítse a szolgálati kocsi, ám a belügyi tárca 2007-es rendelete szerint a megkülönböztető jelzést adó készüléket csakis kiemelt államérdekből vagy közérdekű feladatok ellátása közben lehet kitenni az autóra,
és felkapcsolni. Az eszközt csak a rendőrség, a mentők, a tűzoltóság és magas rangú állami vezetők használhatják, továbbá azok a járművek, amelyeknél erre engedélyt adtak.
Ha nem mentésről van szó, egy egészségügyi intézménynek is külön kell kérvényeznie a lámpát a rendőrségtől. Tény, hogy a Bajcsy-Zsilinszky kórház ezt a Skoda esetében megtette: a Budapesti Rendőr-főkapitányság arról tájékoztatott, hogy
a nyilvántartásuk szerint sürgősségi betegellátásra szolgál a Skoda. Csakhogy a Futó utcából villogva kihajtó autóban egyedül ült a sofőr, a pláza elől elhajtó Bodnár család tagjai pedig nem tűntek betegnek.
Ráadásul a főigazgató leveléből kiderül, hogy a Skodát ő használja az igazgatói feladatai ellátásához, egyébként pedig sürgősségi esetekhez ritkán hívott belgyógyász.
A rendelet határozottan leszögezi: a kék lámpát akkor lehet felszerelni, ha „felirattal, jelzéssel jól látható és olvasható módon” feltüntetik az autón, hogy ki és milyen célra használja. Ezt 15 nappal az engedély megszerzése után kell megtenni, ám a történetünkben szereplő Skodán ilyet egyszer sem láttunk. A főigazgató azt állította: az autóra készült ilyen felirat, de az leszedhető. Mint írta, ezt „az esetek döntő többségében” nem ő kezeli, nincs meg a rutinja, így elképzelhető, hogy éppen ő felejtette el kihelyezni a kérdéses alkalmakkor. A kék lámpát meg levenni felejtette el, hiszen a rendelet kiköti: mobil, megkülönböztető fényjelzést adó készüléket csak a feladat végrehajtásához szükséges időtartamra lehet a gépjárműre felszerelni.
|
Bodnár autóján látni a lámpát, a feliratot viszont nem
Veres Viktor / Népszabadság |
Az engedély birtokában sem lehet csak úgy villogva furikázni. Ha betegszállítás miatt tették ki a kék lámpát, akkor ezt „haladéktalanul be kell jelenteni”, a menetlevélben le kell írni, hogy mettől meddig, mely útszakaszon használták. Bodnár állítja: a plázázáskor szabályosan – ezek szerint betegellátásra – használta a Skodát, erről értesítette a mentőszolgálatot, rögzítette az útvonalat is. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy az üzemeltetés pontos célját az orvosi titoktartás miatt nem kell feltüntetni. Nem is kell, hiszen az engedélyt a rendőrség egyetlen célra adta ki, és ez a betegellátás. A főigazgató egyébként a Lurdy Ház előtt azzal is megszegte a szabályokat, hogy nem kapcsolta fel a lámpát, ugyanis a KRESZ előírja, hogy a tilos helyen parkoló járművön működtetni kell a fényjelzést. Arra Bodnár már nem válaszolt, hogy miért parkolt tilosban.
„A megkülönböztető jelzés használata veszélyes üzem”
– mondta a Népszabadságnak Mándi Sándor autójogász. Az Országos Rendőr-főkapitányság kék lámpák kiadásával is foglalkozó alosztályát 2000-ig vezető szakember szerint csak nagyon indokolt esetben szabad használni a jelzést. Hiszen a villogó autó figyelmen kívül hagyhatja szinte az összes közlekedési szabályt, bárhol leparkolhat, fittyet hányhat a sebességhatárokra. Éppen ezért a többi jármű folyamatosan veszélyben van egy kék lámpás autó közelében.
Mándi szerint jelen esetben felvethető a rendőrség felelőssége is. A Skodát az utóbbi hónapokban többször is láthatták a kamerák, a rendőrök ellenőrizhették volna, milyen jogcímen használja a lámpát. A vonatkozó rendelet pedig előírja: szabálytalanság esetén az engedélyt vissza kell vonni, és a készüléket le kell szerelni.
Játékszer lett a villogóból
Az Index derítette ki, hogy a Gyermekrák Alapítvány elnöke is magáncélra használta a szervezet mentőkocsiját. Ilyet csak betegek szállítására lehet használni. Kisebb botrányt okozott két hónappal ezelőtt a pécsi polgármester is, ő kék villogóval vezette fel a Magasház bontási törmelékeit szállító teherautókat.
„Az utóbbi 16 évben igencsak felvizezték a kék lámpa használatára vonatkozó szabályokat. Már az 1990-es évek végén nagy volt a nyomás a rendőrségen, hogy a miniszterelnök, az államfő mellett alacsonyabb rangú állami vezetők is használhassák” – mondta Mándi Sándor autójogász. Szerinte az alapelv eleinte az volt, hogy kék lámpával csak életet védeni és menteni lehet. „A főnökeim ezt másképp gondolták, el is jöttem a rendőrségtől.”
