Rendre elutasította a Központi Nyomozó Főügyészség a letelepedési kötvények értékesítésével összefüggésben tett feljelentéseket. Szerintük elméletileg kizárt a hűtlen és a hanyag kezelés az ügyben. Abból ugyanis, hogy a kötvényértékesítésbe bevont külföldi cégek tulajdonosi háttere a feljelentők szerint átláthatatlan, még nem következik, hogy bárki is megszegte volna vagyonkezelői kötelezettségét.
Többen is feljelentést tettek, de nem nyomoznak a külföldi cégek után
Többen is feljelentést tettek a letelepedésikötvény-értékesítések miatt, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a speciális állampapírokat szinte kivétel nélkül offshore hátterű cégek forgalmazzák a világban. Azaz átláthatatlan a közvetítők tulajdonosi háttere, így az is, hogy kiknek a zsebébe vándorol végül a kötvény névértékének közel negyedét kitevő közvetítői jutalék.
Legutóbb április 28-án, egy magánszemély feljelentésének elutasításakor mondta ki a Központi Nyomozó Főügyészség az adott ügyben hozott feljelentést elutasító határozatában, hogy nem hajlandó nyomozni a letelepedési kötvényekkel kapcsolatos anomáliák ügyében, mert azok szerinte nem bűncselekmények.
A konstrukciót meg 2012 decemberében foglalta törvénybe a parlament. Eszerint: az a nem uniós tagállamból származó külföldi, aki legalább 300 ezer euró értékben vásárol ötéves futamidejű letelepedési államkötvényt, fél évvel a vásárlás után letelepedési engedélyhez juthat Magyarországon.
Korábbi közlések szerint 2016 februárjáig közel 3500 kötvényt értékesítettek.
Már a konstrukció meghirdetésekor felvetődött a kérdés: Miért nem közvetlenül az Államadósság Kezelő Központ értékesíti a kötvényeket, mi szükség van az átláthatatlan tulajdonosi hátterű közvetítő cégekre? Többen rámutattak, hogy az Államháztartási törvény értelmében állami támogatást (márpedig a kritikusok szerint a kötvényeladások után elszámolható igen magas jutalék annak tekintendő) csak átláthatóan működő cégek kaphatnak, ide értve az átlátható tulajdonosi szerkezetet is.
Bárki, bármilyen bűncselekmény gyanújával tett is feljelentést azonban az ügyben, az ügyészség rendre elutasította azokat.
Indoklásuk lényege abban áll, hogy mivel a letelepedési kötvények értékesítési feltételeit a parlament törvényben határozta meg, és a szóban forgó törvény nem írta elő az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának, hogy a tranzakcióba bevont külföldi cégeket bármi módon is ellenőrizze (például, hogy offshore hátterűek-e vagy sem), az Államadósság Kezelő Központnak pedig sem mérlegelési, sem döntési jogi nincs az ügyben, fogalmilag kizárt a törvénysértés.
