a megelőzés.
Ehhez profi hírszerzésre van szükség, ezt a feladatot pedig hiba volt a Terrorelhárítási Központhoz (TEK) telepíteni – véli. Nem vitatja, hogy ott kitűnő „végrehajtók" dolgoznak, akik nagy biztonsággal megsemmisítik a kijelölt célpontot, de titkosszolgálati tevékenységre nincsenek felkészítve.
|
Készültség Budapesten
Móricz-Sabján Simon |
Korábban a Nemzetbiztonsági Hivatalon belül működött terrorcselekmények felderítésére szakosodott igazgatóság – emlékeztetett másik forrásunk. Azt gondolja, ez sajátos szakma, más felkészültséget igényel, mint amire egy kommandós alakulatnál van szükség. Utóbbi feladata kifejezetten az operatív beavatkozás, miközben a terrorellenes koordinációs bizottság vezetője ma a TEK első embere. Hajdu János kétségkívül nagyon jó testőr – fogalmazott informátorunk –, de most másra van szükség. Anélkül, hogy belelátna a kormányzat kártyáiba, leszögezte:
rossz nyomon jár, aki azzal akarja megnyugtatni a lakosságot, hogy több fegyverest küld az utcára.
Ez egy tapasztalt extitkosszolga szerint is látszatintézkedés. Ráadásul sokan lehetnek, akiket a géppisztolyok látványa inkább félelemmel, mint megnyugvással tölt el.
Forrásaink abban is egyetértenek, hogy a terroristákkal szemben eredményesen csak a titkosszolgálatok léphetnek fel. Az ő tevékenységük természetesen nem publikus, ám a kormánynak azt kellene üzennie, hogy teszik a dolgukat.
Kérdéses viszont, hogy miként alakul a nemzetközi együttműködés – amely a terrorizmus elleni fellépés meghatározó eleme. Az uniós tagállamokban általánosnak tekinthető, hogy a nemzetbiztonsági szervek és a beavatkozó szolgálatok elkülönülnek egymástól. Nálunk viszont más a helyzet, ami azért érdekes, mert a rendőri és a titkosszolgálati kapcsolatok egymástól független rendszerben működnek. A TEK viszont rendőri szerv, ezért forrásaink úgy gondolják, ez akadálya lehet a kölcsönös információcserének.
Kész szerencse – vélik –, hogy Magyarországot a terroristák egyelőre nem tekintik célországnak.
Azt viszont elképzelhetőnek tartják, hogy egyfajta logisztikai központ lehetünk, ahol a merényletekre készülők felszereléseket tárolnak, s az embereiket pihentetik, illetve felkészítik. A titkosszolgálatok dolga az, hogy felderítsék, ha ez valóban így van. A konkrétumokról persze nem kell feltétlenül a nyilvánosság előtt beszélni, de forrásaink úgy vélik, a biztonságérzetet az erősítheti, ha – páncélosok látványos kivezénylése helyett – a kormány valóban tényszerű tájékoztatást adna a valós kockázatokról.
