A pályáztatást bonyolító Ökotárs Alapítvány pénteki sajtótájékoztatóján ugyanakkor az is kiderült, hogy a támogatott szervezeteknél továbbra is vizsgálódik a KEHI, és olyan szenzitív személyes adatokat is bekérnek, amelyeknek biztosan nincs közük annak eldöntéséhez, törvényesen használták-e fel a norvég pénzjuttatást.

Móra Veronika, az Ökotárs igazgatója szerint a most meghozott döntések és a várhatóan két hónapon belül megkötendő szerződések nyomán immár a rendelkezésre álló mintegy 3,6 milliárd forintos civil keret 70 százaléka gazdára talált(t). Ebben a második körben összesen 1700 pályázatot értékeltek, és minden tizenkettedik pályázó nyert támogatást az eredeti kiírásban szereplő hét prioritási terület (demokrácia és emberi jogok, női jogok és esélyegyenlőség, közösség- és szervezetfejlesztés, ifjúsági és gyermekügyek, környezetvédelem és fenntartható fejlődés, jóléti szolgáltatások nyújtása, társadalmilag sérülékeny csoportok megerősítése) valamelyikében.

Arild Moberg Sande, a norvég nagykövetség követtanácsosa mindehhez azt tette hozzá: megfigyelőként folyamatosan jelen voltak az értékelés és a bírálat folyamatában, és tökéletesen elégedettek az Ökotárs konzorciuma által végzett munka színvonalával. (Mint a sajtótájékoztatón kiderült, hasonlóképpen részt vett a folyamatban megfigyelőként a magyar kormányzat képviseletében az erőforrás-minisztérium megbízottja is, és ő is mindent rendben talált – sőt, lapunk kérdésére a tájékoztatón azt is megerősítették, hogy a korábbi pályázati körben sem jelzett kifogást a minisztérium.)

A követtanácsos hangsúlyozta: a demokrácia tanulása, tanítása és működtetése szempontjából mindenütt a világon kiemelten fontos az a munka, amelyet a civil szektor (legtöbbször állami feladatot átvállalva vagy kiegészítve) végez: olyan társadalmi csoportokat képviselnek, akikhez nem jut el az állam figyelme, illetve segítsége.

Móra Veronika szerint az eddig támogatott programok kiemelten nehéz körülmények között folytatódnak: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal immár 58 nyertest látogatott meg, bekérve tőlük a pályázati dokumentumokat, és a vizsgálódás során olyan különösen érzékeny személyes adatokra is kíváncsiak, amelyeknek nem lehet közük annak a kérdésnek az eldöntéséhez, hogy törvényesen használják-e fel a szervezetek a kapott adományt.

Példaként említette, hogy kíváncsiak például az egyes programokban részt vevő önkéntesek nevére és lakcímére, ami például a szexuális erőszak áldozatait vagy az AIDS-ben szenvedőket segítő projektek esetében érthető okokból nem nyilvános adat. (Lapunk más forrásból olyan információkhoz is jutott, hogy kifejezetten utaznak például a Hallgató Hálózathoz tartozókra, és név szerint tudják is, hogy kiket kell keresniük, vagyis az NCTA-val valamilyen jogviszonyban lévő szervezetek „baloldali kapcsolódását” igyekeznek dokumentálni.)

A norvég követtanácsos leszögezte: továbbra is jogtalannak és a támogatási rendszer működéséről szóló kormányközi szerződés megsértésének tekintik a KEHI-vizsgálatot, hiszen a kontraktus egyértelműen rögzíti, hogy amennyiben az érintett kormányoknak kérdésük, kifogásuk van a pályázati rendszer működésével kapcsolatban, akkor közvetlenül az FMO-hoz, az alapok brüsszeli irodájához kell fordulniuk.

Arild Moberg Sande szerint a „nagy” norvég alap (amelynek az NCTA csak egy kisebb részterülete) 36 milliárdos támogatási kerete addig zárva marad, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik, és a magyar kormányhivatal fel nem hagy a civilek vegzálásával. Móra Veronika hozzáfűzte, különösen a kisebb, elsősorban önkéntesek munkájára építő szervezetek érzik fenyegetve magukat, nekik erőforrásuk sincs rá, hogy a KEHI folyton változó és bővülő igényeit folyamatosan kielégítsék. Az igazgató ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy az Ökotárs (és ezzel az NCTA) működése mindaddig nincs veszélyben, amíg az adószámukat esetleg fel nem függesztik.