galéria megtekintése

Felmentek az elnökhöz

17 komment


Danó Anna

Mintha csak kirándulók lennének, úgy lepik el szombaton a Normafa rétjét a gyászruhába bújt nők, férfiak. A köztársasági elnökhöz készülnek, hogy együtt megmondják neki: nem fog menni. Már nem bírják tovább a 12 órás műszakot, elegük van abból, hogy munkájukért az éhenhaláshoz se elég fizetséget kapnak. Azt is szeretnék az elnöknek elmondani, hogy az egészségügy már „nem összeomlóban van, hanem összeomlott”.

Szombatra a Független Egészségügyi Szakszervezet hívta az egészségügyben dolgozókat a Normafához, hogy közösen vigyék tovább Sándor Mária tiltakozását. Az akció néhány hete a Péterfy Sándor utcai kórház „gyásztrikós" ápolónőjének tévé nyilatkozatával kezdődött. Ő először az RTL Klubnak beszélt a hazai szakdolgozók nyomorúságáról, majd munka közben fekete trikó viselésével kívánta erre felhívni a figyelmet. A Fekete hétvége nevű kezdeményezés néhány nap alatt szélsebességgel terjedt, ápolók sora öltött fekete ruhát, hogy demonstrálja, tarthatatlan körülmények között, szánalmas fizetésért dolgoznak. Mostanra megannyi fekete pólós dolgozóról készült fotó került ki a Facebookra, a szakszervezet közösségi oldalára is.

Sándor Mária (jobbra, piros kabáttal a karján) a tüntetésen. Neme bírják tovább
Sándor Mária (jobbra, piros kabáttal a karján) a tüntetésen. Nem bírják tovább
Kovács Klára / Népszabadság

Alig múlt tíz, amikor a rét feketéllik. Kiss László, a szakszervezet vezetője a Normafánál összegyűlteknek többször is elmondta, békés sétáról van szó, nem a kormány ellen harcolnak, hanem éppen a betegek érdekében a kormánnyal akarnak tárgyalni, megegyezni, a betegek ugyanis már nem bírnak ki még három évet. Hangsúlyozta azt is, békés sétájuk civil és nem pártpolitikai rendezvény, ezért azt is kéri, senki ne akarja eszközként használni őket. A tömegben ott volt Schiffer András, az LMP társelnöke, Kökény Mihály egykori szocialista egészségügyi miniszter. Most civilként.

 

A rét szélén kitűzött osztogatnak, mindenkinek tetszése szerint: „Ápolt vagyok”, illetve „Ápoló vagyok.”

Egy nő botjára támaszkodik. Mint mondja, belerokkant az ágy melletti munkába. Néhány hete műtötték a gerincét. Még nincs ötvenéves, naponta több mázsát mozgat, amikor lepedőt, ágytálat cserél. Ő is elkopott. Azt még maga sem tudja, meddig tud majd menni a többiekkel, de ameddig a lába bírja, ő sétálni fog.

Egy alacsony, sápadt asszony hatéves forma kisfiú kezét szorongatja. Intenzív osztályon dolgozik, leadta az éjszakai műszakot, a fiút nem volt kire hagyni. Hozta. Végül is együtt sétálnak, amúgy még nem voltak a Normafánál, hiába laknak Pesten, efféle mulatságra se idő, se pénz.

Vonulás Áder házához
Vonulás Áder házához
Földi Imre / Népszabadság

– Nem bírunk többet vállalni. Nem bírjuk, hogy senki nem áll ki értünk, hogy fizetjük a kamarai tagdíjat, de nem látjuk, hogy harcolnának értünk. Nem látjuk, hogy most hol vannak és hol voltak akkor, amikor a szakiskolánkat bezárják – kezdte a beszédét Sándor Mária. Két munkatársát, Kiss Erikát és Kohut Ildikót, akik először álltak ki mellette, maga mellé szólítja. A tömeg tapsol. Háromtucatnyi intézményből érkeztek fekete ruhás demonstrálók, hogy megtegyék a három kilométeres, úgymond rekreációs sétát. Az úti célja a köztársasági elnök Béla király úti háza.

A Normafától szűk utcákon indul meg a menet. Az élen rendőrautók, gyalogos rendőrsorfal, majd utánuk egy magánmentő halad. Sofőrje olykor fölbőgeti a szirénát. A szervezők szerint ugyan vannak köztük állami mentősök is, de nem szervezetten jöttek. Séta közben egy asszony arról beszél, hogy az ő munkahelyén az orvosokat arra kérték a munkáltatók, illetve az orvosi kamara helyi emberei, hogy ne csatlakozzanak, ne jöjjenek. Ő azért látott itt orvosokat a csecsemő intenzív osztályról. Jó, hogy itt vannak.

A menetben a Magyar Rezidens Szövetség elnökén kívül más orvosszervezet képviselője nem is látszik. Dénes Tamás hálapénz bankót osztogat. A „tízezer egység hála” feliratú, dollárra emlékeztető szórólap támogatást kér a hálapénzmentes orvosláshoz. Ebből minden szembejövő autós kap. A normafa utcai idősotthon sarkán egy asszony támaszkodik a botjára. Erősen kapaszkodik a kerítésbe is: veletek vagyok – mondja, de menni nem tudok. Az előtte elhaladók megtapsolják. A Svábhegyi villák utcáiban előkerülnek a sípok, kézi szirénák. Még egy trombita is. Gazdája, azt mondja: a padláson találta. Elhozta, mert pont olyan, mint a magyar egészségügy: ütött-kopott, fals a hangja.

Tizenkét pontban foglmazták meg a aköveteléseiket
Tizenkét pontban fogalmazták meg a követeléseiket
Kovács Klára / Népszabadság

A tömeget egy-egy sarkon megállítják a rendőrök, ne húzódjon nagyon szét a sor, ahol lehet, legalább félsávon mehessenek az autók. A sofőrök olykor dudálnak, visszamosolyognak a rezidensszövetség hálapénz bankóját osztogató nővérekre. Van olyan is, aki fölhúzott ablaka mögül még a szemkontaktust is kerüli a sétálókkal. Az egyik fekete pólós nővér szerint hiába, no, mert egyszer mindenki a kezükre jut. Jobb lenne, ha még most segítené egy mosollyal őket, hogy mire odakerül: normálisabbak legyenek a körülmények – teszi hozzá.

Az ősz hajú, óvatosan haladó asszony már nem aktív, de valamikor maga is gyerekintenzíves ápolónőként dolgozott, éppen úgy, mint Sándor Mária. Büszke a fiatal nőre, mert ki mert állni, és oly sokakat maga mellé állított. Mint mondja: minket még szolgálni tanítottak, és nem beszélni, nem is mertünk soha szólni az igazunkért. El is vesztettük a veszélyességi pótlékot, és mindenki azt gondolja, jól van az úgy, ha egy ápolónő 12 órás műszakok mellett, havi nettó 80 ezret visz haza. Azért is jöttem, hogy megmondjam: amit elkezdtek, az jó, nem szabad abbahagyni.

A menetben figyelemfölkeltő hangszerből széles a választék, a gyerekek még fedőket is hoztak. Egy-egy sarkon rigmusokat is skandálnak: Itt vannak az ápolók! Itt vannak az ápolók! A legtöbb házon lehúzott redőnyök fogadják a hangos sétát. Itt-ott kiállnak az emberek az erkélyre, s van ahonnan vissza is intenek. Egy eklektikus stílusú palota előtt a Béla király úton aztán többen meg is állnak. Találgatják, kinek is lehet ilyen háza, mennyi a fűtésszámlája.

A séta hosszú volt a Normafától a Béla király útig. Áder János rezidenciájának kapuja előtt mintegy 50 méterrel rendőrsorfal állja útját a tömegnek. Innen csak a bejárat látszik. Sándor Mária Áder János múlt év végi, neki küldött válaszleveléből olvas egy részletet. Azt, amelyben a köztársasági elnök arról tájékoztatja: mennyire szigorú szabályok korlátozzák abban, hogy az ápolók béréért és béren kívüli juttatásaiért bármit is tegyen. Sándor Mária ennek ellenére még egyszer, innen a rezidencia elől megint azt kéri, hogy a köztársasági elnök tegyen valamit. Azért Áder, mert őt még most is nagyon tiszteli.

Mozdul a tömeg, vannak, akik indulnának, amikor Sándor Mária a Himnuszba kezd. Némi tétovázás után a tömeg bekapcsolódik, énekelnek. Néznek a kapura, hátha meglátta őket a köztársasági elnök, és lejön közéjük, legalább köszönni. De csak a sorfalat álló rendőröket lehet látni. Végül lassan megindulnak az Istenhegyi út, a 21-es busz megállója felé.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.