– November végére mondták a teljes leállást, de meglátjátok, ősz elejére leoltják a villanyt. Legfeljebb a közelebb lakókat behívják egy héten „körösztül", hogy az utolsó értékeket kisöpörjék, aztán annyi – festi a falra az ördögöt a kolléganője.
– Én nem tudok haragudni erre a k..a gyárra – szól közbe egy bozontos hajú fiatalasszony. – Sokfelé dolgoztam, de olyan nem volt, hogy háztól házig hozzanak bennünket, meg ingyen ebédet adjanak.
– Beleszámították azt a béredbe, ne aggódj – józanítja ki egy tetovált férfi.
Ahogy bemutatkozunk, szétrebbennek. Még névtelenül sem szívesen szólalnak meg. E mögött valamiféle egyezséget, belső megállapodást érzékelek. László Zoltán, a gyár Vasas szakszervezetének a vezetője szerint azonban csak arról van szó, hogy befelé fordulnak az emberek, nemcsak egzisztenciálisan, de érzelmileg is mélyen érinti őket a gyárbezárás.
Később egy kocsival hazainduló férfi megfogalmazza hallgatásuk okát. Legalábbis a sajátját.
- Az újságírók azt akarják hallani, hogy ez a kormány bűne. Kétségtelen sok van neki, de ez nem az. Bennünket a piac intézett el, nem azokat gyártottuk, amire igény van.
Ismerős ajánlása – itt tartunk – révén szólalt meg egy másik alkalmazott.
– Tudja, a közelmúlt történelmi tapasztalata, hogy minden nyilvános háborgással, hőbörgéssel magunk alatt vágjuk a fát – magyarázza. – Nincs mese, annak a tenyeréből kell ennünk, akiében mag van. A sajtó vagy az ellenzék tenyere üres, legfeljebb simogatni tudna vele. Arra meg vonzóbb egy szőke húszéves, bár azok közül túl sokan nem jelentkeztek még erre a feladatra – mondja.
Új gyár állami támogatással?
|
| Fotó: Krizsán Csaba / MTI |
Egy komáromi közgazdásszal már a kisvárosban váltok szót. Szerinte megoldja a kormány a munka nélkül maradó emberek foglalkoztatását. Olyan gyárat vagy gyárakat hoz a komáromi ipari parkba, melyek fölszívják a minőségi munkaerőt. A Nokiában pedig az van.
– Csinálnak egy állami céget valamilyen informatikai, elektronikai vagy járműipari feladatra? – kérdezem.
– Nem azt mondtam, hogy állami gyárat telepítenek, hanem a korábbi érdeklődők közül választanak valakit. Van az a pénz, van az a nyílt vagy bújtatott állami támogatás, amelyiknek a hallatán Komáromot választja a telephelyet kereső külföldi, illetve hazai befektető. A kormánynak ez most presztízskérdés. Nem véletlenül nem szólalhatnak meg a helyi erők, minden kommunikáció kormányszinten zajlik. Közgazdászként talán szívom a fogam, de komáromiként örülnék, ha ennek a protekcionista állami megoldásnak a kedvezményezettjei lennénk – mondja.
Három kérő is akad
A Microsoft-Nokia globális leépítési döntései miatt közös, öt elemből álló akciótervet dolgozott ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium – közölte a bezárás hírére Szijjártó Péter, a külügy parlamenti államtitkára.
Szijjártó azt is hírül adta: utasította a befektetési ügynökség vezetőit, hogy azonnal gyorsítsák fel az előrehaladott tárgyalásokat azzal a három külföldi vállalattal, melyek Komáromban komoly munkahelyteremtéssel járó termelő beruházást akarnak létrehozni.
– Van egy táblánk, amire fölírjuk, mely cégek jelezték, hogy foglalkoztatnának embereket a Nokiából – tájékoztat László Zoltán. – Ezen egyelőre tizenkilenc név szerepel. Figyelembe kell venni, hogy a Nokia minőségi munkahely, innen nem fognak akárhová elmenni az emberek – teszi hozzá.
A gyárbezárás 1600 aktív munkatársat érint, közülük 680-an Szlovákiából járnak át. Mintegy négyszázan laknak a „magyarországi Komáromban." A többiek a környékről érkeznek műszakra az ingyenbuszokkal Ácsról, Bábolnáról, Koppánymonostorról, de vannak pannonhalmiak, győriek és székesfehérváriak is.
A kisváros nemcsak abban érdekelt, hogy a Nokia dolgozói valahol álláshoz jussanak. Azt szeretné az önkormányzat, ha a helyi ipari parkban telepednének le új cégek, s bővülnének a jelenlegiek. Az önkormányzat költségvetésének jelentős részét tette ki ugyanis a bezárás előtt álló cég iparűzési adóbefizetése.
