Máig sem tudni pontosan, hány cégben van valójában érdekeltsége Simicskának (a Közgépről is csak pár éve bizonyítható, hogy hozzá tartozik), de egyedül a médiabirodalmát többtucatnyi kisebb-nagyobb cég alkotja, melyek kereszttulajdonlásokon keresztül zárt láncot alkotnak.
A kezdet: a Mahir
A Simicska-féle médiabirodalom kiépítésének első és legfontosabb fázisa a Mahir 1994-es privatizációja volt, ami, ha nem vezetett is azonnali sikerre, legalább a választási kampányban jól jöhetett a jobboldalnak. Az állami a tulajdonú, közterületi hirdetési vállalat egy már akkor is nehezen kibogozható cégháló érdekeltségébe került: a Mahirt a B-Reklám Kft. vette meg, amelyben 1994 júliusától igazgatósági tag, később pedig társtulajdonos lett Simicska.
Simicska mellett Kollár K. Attila, az MDF akkori pénztárnoka és Tóth Béla lettek a társtulajdonosok. Utóbbiak később kiszálltak, helyettük az ÁPV Rt.-s Gansperger Gyula és Győri Tibor érkeztek. Győri volt a Mahir vezérigazgatója 1995 és 2002 között, akit Orbán egyik bizalmasaként tartottak számon. A Mahirból Simicska kiszállt, amikor 1998-ban kinevezték az APEH elnökévé, majd 2001-ben visszaszállt. A fideszes érdekhálóba került Mahir már 1994 nyarán kísérletet tett saját sajtóbirodalom kialakítására.
A két választási forduló között három lap kiadási jogát vették bérbe az állami Hírlapkiadótól: az Esti Hírlapét, az Expressz hirdetési újságét és a Magyar Nemzetét. A „mentőakciót” – amivel Hornék elől akarták elmenekíteni ezeket a lapokat – a Hírlapkiadó részéről Liszkay Gábor vezérigazgató intézte, aki múlt heti lemondásáig a Magyar Nemzet főszerkesztője volt. Az ügylet Liszkay állásába került, s a választások után a Horn-kormány visszavette a lapokat.
|
Kis tábla, nagy birodalom
Németh Dániel / Magyar Narancs
|
De Simicska nem adta fel. Az 1998-as választási kampány előtt a Mahir-csoport aktivizálódott: egy régi cégét Mahir Lapkiadó Kft.-re átnevezve elindította a Napi Magyarországot, amelynek élére 1998 elején D. Horváth Gábor, a Magyar Nemzet most kinevezett főszerkesztője került. Az újságot két évvel később beleolvasztották a Magyar Nemzetbe. A következő nagy ugrás 2000-ben volt, amikor Orbánék másfél milliárd forinttal megalapították a Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítványt a Heti Válasz elindítására Elek István, Orbán Viktor korábbi főtanácsadója vezetésével. A Heti Válasz ma már szintén a Simicska-médiabirodalom része.
A birodalom kiépülésének a 2002-es választási vereség adott újabb lendületet. A legfontosabb lépés a Hír TV 2002. decemberi elindítása volt. A cégben 2004-ben jelent meg Töröcskei István, a Magyar Nemzet kiadójában is tulajdonrésszel rendelkező Pro Aurum Vagyonkezelő vezetőjeként. Ő 2011 végén Liszkay Gábornak adta el a tulajdonrészét.
2009 újabb mérföldkő volt a birodalom építésében, amikor is nagy megbotránkozást okozva az akkori médiahatóság, az Országos Rádió- és Televíziótestület fideszes, kereszténydemokrata és szocialista delegáltjai a Sláger Rádió frekvenciáját a Neo FM-mel pályázó, a baloldali gazdasági körökhöz kötődő FM1 Konzorciumnak, a Danubius hullámsávjának használati jogát pedig az akkor még Fellegi Tamás, majd a Nyerges Zsolt érdekeltségi körébe tartozó Advenio Zrt. által működtetett Class FM-nek adták át hét évre. Ma már Simicska a legnagyobb részvényese az Adveniónak, s a Class FM kapja a legtöbb állami hirdetést a rádiós piacon.
A Neo FM állami hirdetés híján tönkrement, s bezárta a boltot. Simicskáé a Lánchíd Rádió is, amelynek élére a távozó Gajdics Ottó helyére régi bizalmasát, Schlecht Csabát nevezte ki. 1995-ben 13, a Fidesz gazdasági környezetéhez köthető társaság került át Schlecht Csabától az akkor Németországban élő török Kaya Ibrahimhoz, 1997-ben pedig három hasonló társaság az akkoriban szintén Németországban élő horvát Josip Tothoz. Mindkét vevőről kiderült, hogy korábban elvesztették a személyijüket. A társaságok egy részét Schlecht egy héttel az eladás előtt vette meg Kövér Szilárdtól, illetve Varga Tamástól. Mivel a vevőket a hivatalok hiába keresték, a társaságok köztartozásait nem sikerült beszedni, s a cégeket hivatalból törölték. 2001-ben a rendőrség a nyomozást megállapítható bűncselekmény híján megszüntette.
Övék itt a köztér
Évtizedek alatt épült fel Simicska közterületi birodalma is. Az állami hirdetők új lieblingje a Simicska–Nyerges-féle Publimont Kft. lett, ami (a Simicska-plakátcéghálózat egyik tagjaként) 2009-ben még veszteséges volt, de azóta évente milliárdos nyereségeket termel, és 2011-ben már egymilliárdos osztalékot fizetett. Nem nagyon kellett kilincselniük az állami hirdetőknél: a Szerencsejáték Zrt. és a Magyar Turizmus százmilliókat lapátolt ebbe az egyetlen cégbe, s további milliárdokért hirdetett a teljes jobboldali médiában.
Aranybányaadó
A hosszú ellenzéki évek alatt megerősödött birodalom a 2010-es választások óta már masszívan nyereséges volt, köszönhetően annak, hogy a gazdasági világválságot bőséges állami hirdetésekkel sikerült kibekkelniük. A reklámadó bevezetésével azonban Orbán Viktor mélyen belenyúlt Simicska Lajos zsebébe. Az RTL, a TV2 és a Sanoma után a negyedik legnagyobb reklámadó-fizető a Simicska-médiabirodalom. A mostani kulcsokkal számolva éves szinten 600 millió forint pluszadót kell fizetniük.
Amennyiben a kormány az RTL-csoporttal történt előzetes megállapodás alapján 5,3 százalékra csökkenti a reklámadó mértékét, de azt egykulcsossá, s minden szereplő számára megkerülhetetlenné teszi, akkor Simicska Lajos 600 milliós fizetési kötelezettsége 1,5 milliárdra emelkedik. A nyilvánosan elérhető, legfrissebbnek tekinthető 2013-as cégadatok alapján a Magyar Nemzetet kiadó Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft., a Hír TV, a tévés produkciókat gyártó Hung-Ister, a Class FM-et működtető Advenio, a Mahir és a reklámügynökséggel foglalkozó Publimont éves szinten több mint 30 milliárd forintos árbevételt produkált, adózás előtti nyereségük pedig 7,5 milliárd forint volt.
Hasonló idei bevételeket és nyereséget feltételezve vélhetőleg lenne miből kifizetnie az emelkedő terheket. És nem jelentett Simicska számára gondot az sem, hogy a múlt pénteken, az egynapos forradalom napján kivásárolja Liszkay Gábor legalább egymilliárdos értékű tulajdonrészét a médiabirodalomból. Simicska Lajos és Orbán Viktor akkor kezdett háborúba a gazdasági hatalomért, amikor már beérett a gyümölcs, s akár fel is lélegezhettek volna a fideszes holdudvarban. Pénz most már van bőven, Orbán Viktor pedig nincs annyira kiszolgáltatva Simicska Lajosnak. Ha valósággá válna is a Simicska-féle médiumoknál „a 180 fokos fordulat”, Orbánnak még mindig ott van az állami lakájmédia. Simicskának meg a szánkó.
Három menő meg a lúzer
A Fidesz támogatói holdudvarából az évek során valójában több médiabirodalom jött létre. Simicskáé kétségkívül a legnagyobb. De személyes szálakon hozzá kötődik még legalább kettő. Simicska régi bizalmasa Fonyó Károly, a Mahir Cityposter ügyvezetője, övé a Metropol ingyenes napilap. Simicska régi üzlettársa, Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozik az Infocenter, amely jelenleg résztulajdonos a Heti Válaszban és a Lánchíd Rádióban. A következő csoport kulcsfigurája Vitézy Tamás, aki sohasem rejtette véka alá, miért vette meg a több százezer példányban megjelenő Helyi Téma ingyenes lapokat kiadó Théma Lapkiadót.
2009-ben lapunknak azt nyilatkozta: „Azt a szellemiséget kívántam szolgálni, amit Orbán Viktor kormányzása alatt tapasztalhatott meg az ország.” A jobboldali médiabirodalom „lúzereként” tartják számon a Széles Gábor-féle cégcsoportot, ami a 2005-ben vásárolt Magyar Hírlapból, az Echo TV-ből és egy Vital TV nevű, hamar megszűnt csatornából áll(t). Széles két médiuma az elmúlt években 2,5 milliárd forint veszteséget produkált. Széles – aki mostanában a „fellázadt” nemzetesek és Hír TV-sek befogadásával hívta fel magára a figyelmet – talán abban reménykedhet, hogy ha az Orbán–Simicska-háborúban a jó oldalra áll, a mostaninál is több állami hirdetést kap a Magyar Nemzet és a Hír TV kárára.
Jeges lehelet
A Napi.hu 2014-es „befolyás-barométere” szerint Magyarország 10 legbefolyásosabb személyisége szinte kivétel nélkül fideszes, illetve a kormánypárt holdudvarához tartozik. A listát Orbán Viktor vezeti, Simicska Lajos a harmadik, Nyerges Zsolt a hetedik a listán. Figyelemre méltó, hogy Habony Árpád, Orbán tanácsadója és Simicska riválisa – aki állítólag alternatív médiabirodalom kiépítésén dolgozik – a negyedik helyezést érte el, megelőzve Lázár Jánost.
