Teszteltünk néhány iskolai menzát. Általában jó tapasztalataink voltak az étellel, de a szülők és a gyerekek néhol joggal elégedetlenek.
- Te ezt megeszed? – nézett rám bizalmatlanul a tízéves kislány, és a műanyag kanalat belemártotta a bizonytalan lébe.
– Meg hát – feleltem.
– De olyan zavaros – ellenkezett tovább, és elpöckölte a zöldségek közt úszkáló sárgarépadarabokat. Nem hitte el nekem, hogy finom, és félretolta a tányért.
Hogy végigettem volna az elmúlt hetekben az iskolai menzák kínálatát, az erős túlzás. Arra vállalkoztam, hogy egy-egy iskolai étkezdébe bejutva, térítés ellenében, elfogyasztom a menüt, beszélgetek a gyerekekkel, és rögzítem, hogy milyen volt az étel, kiadósak-e az adagok, hiányzik-e belőlük a só.
 |
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A menzamenetre olyan időszakban kerítettem sort, amikor az MSZP a menzareform előírásainak megfelelően ehetetlen ételeket tálalt fel az Országházban, és amikor moslékszerű kép járta be az internetet a békéscsabai harcsaapróról és csicsókamasszáról.
Először elvi engedélyt kértem a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól. Azt írták, az étkeztetés nem az ő reszortjuk, nincs kifogásuk tervem ellen. De előfordulhat, hogy további engedélyeket kell beszereznem a közétkeztető vállalatoktól, az önkormányzatoktól vagy az iskolaigazgatóktól. Valóban így volt.
Több iskola esetében a bürokratikus fundamentalizmus lett az oka annak, hogy meg se nézhettem, mit esznek a gyerekek.
Akadtak egészen kellemetlen pillanatok. Egy budakeszi gimnázium étkezdéjében az igazgatónő kövülten hallgatta a konyhások azon érvét, hogy a natúr főtt húst, a sóskát és a főtt krumplit azért nem lehet megkóstolni, mert épp annyi adag van, ahány gyerek, és nem engedélyezte a közétkeztető. Kerestem a céget, amelynek negyven igazgatója van, de vissza se hívtak.
 |
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Egy budapesti általános iskola igazgatója azt kérte, ne egyek náluk, mert már többször összerúgta a patkót a közétkeztetővel, s ha ott ennék, úgy adná ki magát, hogy rájuk hívta a Népszabadságot. Máshol az iskola, a tankerület és az önkormányzat közötti útvesztő akadályozott meg a kóstolásban.
A Práter utcai Örömhír Katolikus Általános Iskolában viszont szívélyesen fogadott az igazgatónő, az ebédlőben a lelkipásztor megkínált egy adag étellel. Finom volt. A leves nem volt sótlan, nem volt hideg, nem volt kevés, a hús nem volt zsíros.
Albertirsán, a Tessedik Sámuel Általános Iskola ebédlőjében a milánóihoz bőségesen adtak sajtreszeléket. Egy gyerek külön sorban állva gluténmentes ebédet kapott. A csepeli Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium étkezdéjében a májgombócleves kifogástalan és megfelelően forró (a rendelet szerint 63 fokos) volt. A budaörsi Illyés gimnázium ebédlőjében 850 forintért ettem frankfurti levest, a csirkeragu is ízlett.
Mit lehet enni?
A következő tipikus menzakajákat lehetett találni több helyütt: baromfivagdalt egyben sütve hagymás tört burgonyával, joghurtos csirkemellfilé előgőzölt párolt rizzsel, pulykabrassói petrezselymes krumplival, lencsefőzelék főtt tojással és teljes kiőrlésű kenyérrel. A leveseknél fel kell tüntetni, hogy a gyerekeknek mennyi jár. Az óvodások a legényfogóból kettő, a kisiskolások három, a nagyobbak négy decit ehetnek. A rizs-, a tojás- és a gyümölcsleves gyakori, de a gyerekek többnyire húslevest szeretnének enni.
 |
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Nem nagyon rajonganak a ragukért, mert nem néznek ki jól. Az egyik iskolában az a „szabály", hogy a két deci levesből, amelyet kicsiny műanyag tányérban tálalnak fel, akkor is le kell küzdeni minimum öt kanállal, ha nem ízlik. A második fogásra tíz villányi a helyileg előírt penzum. A kollégista diákok a Weiss Manfrédban – akik nagycsaládos kedvezménnyel havi 6 ezer forintot fizetnek az ebédért és a vacsoráért – azért hagyták ott a levest, mert órára siettek, nem volt idejük megenni. Gyümölcsöt is láttam minden ebédlőben.
Csepelen Kaszup Zoltán, a 6200 gyerekre főző Junior Zrt. üzemvezetője, aki huszonöt évet húzott le a Csillebérci Úttörőtáborban, személyesen ellenőrizte, hogy ízlik-e az aznapi főztjük. A Junior másfél éve kezdte átdolgozni a receptúráját, így nem érte váratlanul, amikor az Emberi Erőforrások Minisztere szeptemberben élesítette a rendeletet, amelyben hadat üzent a „fehér mérgeknek", a sónak, a cukornak és a lisztnek.
– Kissé szigorúan bántak velünk – mondta Kaszup –, mert az óvodákban azonnal végre kellett hajtani a sóelvonást, az iskolások ételében pedig annyi só lehet naponta, mint ami egy 5-6 dekás kalácsban található. Az, hogy étkezési kiegészítőket és ízfokozókat nem használhatunk, rendben van, de azért tudni kell, hogy a tartósításhoz sót használnak a gyártók.
A rendelet szerint tíz nap alatt csak kétszer lehet főtt tésztát készíteni (a krumplit nem üldözik, az valahogy megúszta). A húsokban 30 százalék alatt kell lennie a zsírtartalomnak, húskészítmények tíz nap alatt egyszer szerepelhetnek az étrendben. A diákétkeztetésben nincs marhahús, mert drága, a csirke, a pulyka és a sertés viszi a prímet. Sültzsíros kenyeret már nem adhatunk a gyerekeknek, pedig kedvelték – jegyezte meg a konyhafőnök, és hozzátette, egyébként is csak olajat szabad használniuk. – Kicsit sietős ez az átállás, pár év alatt próbáljuk megcsinálni, amihez két-három generáció kellene.
A gyerekek kedvelik a tésztát, a rántott húst vagy a vagdaltat bő olajban, de a rendelet alapján efféléket tíznaponként csak egyszer kaphatnak. Ha a konyhák beszerezték azokat a sütő-pároló berendezéseket, amelyekben például panírozott halszeleteket készíthetnek, bevágódhatnak a gyerekeknél (ám javarészük elmulasztotta). A sajtréteggel borított halakat szívesen eszik vagy ennék a gyerekek, a rendelet is szorgalmazza a tej- és a termékek bevitelének növelését. Ugyanakkor a közkedvelt tejbegríz tésztának minősül, így csak egyszer lehet adni tíz nap alatt. Sőt ez egyben azt is jelenti, hogy a pörkölt mellé tálalt nokedlit legalább tíz nap elteltével követheti csak a gríz. Hasonlóan a túlszabályozásnak tudható be a teljes kiőrlésű kenyér elsőbbsége (az alapanyag legalább 50 százalékának kell efféle lisztből lennie).
A jelek szerint gyökeresen más a közízlés, és más minisztérium víziója a modern étkezésről. A minden apró részletre kiterjedő, az iskolai étkezési szokásokat radikálisan átalakító menzarendelet mellékhatása, hogy tömeges lemondásokról hallani egyes régiókból. A menzabotrány év eleje óta duzzad, mert úgy hírlett, a rendeletet január elsején vezetik be, mire az önkormányzatok (abban a hiszemben, hogy a közétkeztetők minőségibb ételeket állítanak elő) drasztikus áremelést hajtottak végre. Budakeszin 20-50 százalékkal kell többet fizetniük a szülőknek, itt a legdrágább fejadag az országban, az általános iskola felső tagozatán 650 forint fölött van a térítési díj, miközben a gyerekek a krumplifőzeléket tapétaragasztónak mondják, a szülők pedig a zárt, iskolán kívüli fórumokon minőségi mosléknak nevezik a menzakaját.
 |
| Fotó: Rab László / Népszabadság |
Arról, ami a legjobban hiányzik, nem rendelkezett a miniszter. Ez a párbeszéd volna. A szülők és a gyerekek sem tudják elmondani az iskoláknak és a 200 milliárdos piac közétkeztetési cégeinek, hogy mit szeretnének enni. Itt mindenki mindent mindig előír, azt valaki végrehajtja. A madzag végén ott a gyerek, aki kedvetlenül turkál a ragulevesben.
Egy kisfiú elmesélte, hogy amikor hazamegy, az anyukája kikérdezi, hogy megevett-e a mindent. Azt szokta mondani, hogy igen. De aztán amikor nekiesik a hűtőszekrénynek, mindig lebukik. Egy tanár arról beszélt, arra tanítja a diákjait, hogy ne ízlelgessenek fölöslegesen, csukják be a szemüket, és nyeljék le az ételt. Tanulják meg, hogyan kell gyorsan és biztosan jóllakni.
November 5. Illyés Gyula Gimnázium, Budaörs:
Frankfurti leves, temesvári csirkeragu szarvacska tésztával. Ízletes, kiadós, jól fűszerezett. Felszolgálás kerámia edényekben, külsősök is betérhetnek, Három menü között lehet választani.
November 6. Nagy Sándor József Gimnázium, Budakeszi:
Húsleves, főtt hús sóskamártással és burgonyával. Bürokratikus akadály miatt ehetetlen. Felszolgálás kerámia edényekben, egyféle menü van, feliratokon tüntetik föl az energia, a fehérje- és a szénhidráttartalom értékeit, külön jelezve, hogy a túlzott cukor- és sófogyasztás káros az egészségre.
November 10. Tessedik Sámuel Általános Iskola, Albertirsa:
Gombaleves, bolognai spagetti reszelt sajttal. Zamatos, bőséges, kellően forró. Felszolgálás kerámiaedényekben, vizet műanyagpoharakból lehet inni. Almát is adnak.
November 11. Örömhír Általános Iskola, Budapest, Práter utca:
Zöldséges raguleves, káposztás tészta. Ízletes, elfogadható, a porciók pontosan kimérve. A tálalókonyhára kicsiny műanyag dobozokban érkezik a leves (2 dl), a gyerekek ezekből esznek, a másodikat, ha megmarad, dobozostul hazavihetik. A tanárok a gyerekekkel együtt esznek.
November 12. Weiss Manfréd Szakközépiskola és Szakiskola, Csepel:
Májgaluska leves, lencsefőzelék főtt egész tojással, teljes kiőrlésű kenyér. Ízletes, friss, kiadós. Felszolgálás kerámiaedényekben. Az étlapon feltüntetik az allergéneket és az élettani értékeket.
