galéria megtekintése

A miniszterek véleménye nem számít, tiltakoznak a Lázár-lista ellen

27 komment


Csuhaj Ildikó

A kormány több minisztere is határozott ellenvéleményt képviselt múlt szerdán a kormányülésen ­Lázár János háttérintézményeket megszüntető 73-as listájával szemben – tudta meg a Népszabadság. A tárcavezetők vitatták, hogy minden intézményt ugyanazzal a logikával lehetne kezelni. Az előterjesztés szerint azonban a tárcavezetőknek csak egyetértési joguk lesz.

Nem Lázár János magánakciója volt a kormányzati háttérintézmények megszüntetésének javaslata. Ez

Orbán Viktor centralizációs tervének egyik eleme, amivel elkezdődik a magyar közigazgatás „klikkesítése”

– írta le a javaslat valódi célját egy a kormányzati elképzeléseket jól ismerő forrásunk. A kormányfő karácsony előtt szignálta Lázárra a feladatot, az erről szóló kormányrendelet pedig február 1-jei határidőt szabott az előterjesztés benyújtására.

 

Ennek ellenére a lapunkhoz kiszivárgott információk szerint volt olyan miniszter, aki Lázár János 73 intézmény leépítéséről, illetve beolvasztásáról szóló listáját puccsként élte meg a múlt szerdai kormányülésen. Az előterjesztést vitatók abban a hiszemben voltak, hogy a háttérintézmények sorsáról a tárcavezetők döntenek majd. A kormányülésről a Népszabadsághoz kiszivárgott hírek szerint ugyan az előterjesztés nem lepte meg sem Balog Zoltánt, sem Pintér Sándort, sem Seszták Miklóst, de mindhárom miniszter határozott ellenvéleményt fogalmazott meg, és azzal fordult a miniszterelnökhöz, hogy nem szabad „ugyanabban a logikában kezelni” a 73-as listán szereplő összes intézményt. Azaz szükségesnek tartják, hogy legyenek kivételek.

Különös szituációk is keletkezhetnek. Ilyen például Maruzsa ­Zoltánnak, az Oktatási Hivatal vezetőjének az esete. Maruzsa – aki tavaly augusztusban került az OH élére – korábban felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár volt ­Balog Zoltán tárcájánál, de konfliktusai akadtak Palkovics László felsőoktatási államtitkárral, és távoznia kellett. Kérdés, hogy ismét helyettes államtitkár lesz-e Maruzsa, vagy intézményvezetőként már egy leértékelt státuszt kap.

A lapunkhoz pénteken eljutott miniszterelnökségi előterjesztés második oldalán az Egyeztetésben részt vevők címszó alatt egy rubrikában fel vannak sorolva a minisztériumok, de mellettük csak az szerepel: „egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak”.

A minisztereknek tehát nem lesz perdöntő a véleményük.


Az egyetértés vagy véleményezés joga persze nem jelenti azt, hogy a tárcavezetők, illetve a célkeresztbe került háttérintézményi vezetők ne lobbizhatnának személyes befolyásukat is latba vetve Orbán Viktornál. Így akár módosulhat is az ominózus lista.

„Viszont csak néhány pontban” – jegyezte meg egy kormányzati forrásunk tegnap, aki felhívta a figyelmet, hogy az „átláthatatlan államigazgatási dzsungelhez”, a feladat nagyságához képest a miniszterelnök szokatlanul rövid határidőket szabott. Lázár Jánosnak április 15-ig már a konkrét átalakítási javaslatot kell letenni az asztalra, július elejétől pedig életbe lép az új rendszer.

Lázár János hatalmas kormányzati leépítéseket ígért, most mindenki megy utána, de nem azért, hogy gratuláljon
Lázár János hatalmas kormányzati leépítéseket ígért, most mindenki megy utána, de nem azért, hogy gratuláljon
Teknős Miklós

A gyorsasággal minden bizonnyal épp azt szeretné a kormányfő megakadályozni, hogy egyéni szempontok, személyes érdekek érvényesüljenek. A háttérintézmények számára a tét nem kicsi: nem csupán arról van szó, hogy több tíz- vagy százmilliárdos büdzsével rendelkeznek, de milliárdos közbeszerzéseket is kiírhatnak. Ez azt jelenti, hogy az államigazgatás e szegmensében olyan gazdasági csoportérdekek és külső „befolyások” is megjelenhetnek, amelyek a kormányfői akarat hatósugarán kívül esnek.

Orbán Viktor környezetében remélik, hogy az intézmények átvilágításával

kikerülnek a rendszerből az utolsó Simicska Lajoshoz közeli emberek,

és ezzel együtt a hadállások is. Július elseje után minden „folyamat” a gigaminisztériumokhoz, illetve a hivatalos közigazgatási egységekhez kerül, melyek fölött teljes az állami kontroll.

A kormányfő által megnevezett hivatalos cél: a hatáskör alapú átrendezés a teljes államigazgatásban. A megszüntetett háttérintézményektől a stratégiai (politikai) kompetenciák kerülnek miniszteriális szintre, míg az adminisztratív-hivatali hatáskörök a járási, illetve a kormányhivatalokhoz. Kérdés, hogy a változtatásokkal mennyire erősödik Lázár János befolyása, és hogy a miniszterelnök politikai akaratát megtestesítő törvényjavaslatok átfuttatása a rendszeren a jövőben valóban akadálymentes lesz-e.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető