Ennek ellenére a lapunkhoz kiszivárgott információk szerint volt olyan miniszter, aki Lázár János 73 intézmény leépítéséről, illetve beolvasztásáról szóló listáját puccsként élte meg a múlt szerdai kormányülésen. Az előterjesztést vitatók abban a hiszemben voltak, hogy a háttérintézmények sorsáról a tárcavezetők döntenek majd. A kormányülésről a Népszabadsághoz kiszivárgott hírek szerint ugyan az előterjesztés nem lepte meg sem Balog Zoltánt, sem Pintér Sándort, sem Seszták Miklóst, de mindhárom miniszter határozott ellenvéleményt fogalmazott meg, és azzal fordult a miniszterelnökhöz, hogy nem szabad „ugyanabban a logikában kezelni” a 73-as listán szereplő összes intézményt. Azaz szükségesnek tartják, hogy legyenek kivételek.
Különös szituációk is keletkezhetnek. Ilyen például Maruzsa Zoltánnak, az Oktatási Hivatal vezetőjének az esete. Maruzsa – aki tavaly augusztusban került az OH élére – korábban felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár volt Balog Zoltán tárcájánál, de konfliktusai akadtak Palkovics László felsőoktatási államtitkárral, és távoznia kellett. Kérdés, hogy ismét helyettes államtitkár lesz-e Maruzsa, vagy intézményvezetőként már egy leértékelt státuszt kap.
A lapunkhoz pénteken eljutott miniszterelnökségi előterjesztés második oldalán az Egyeztetésben részt vevők címszó alatt egy rubrikában fel vannak sorolva a minisztériumok, de mellettük csak az szerepel: „egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak”.
A minisztereknek tehát nem lesz perdöntő a véleményük.
Az egyetértés vagy véleményezés joga persze nem jelenti azt, hogy a tárcavezetők, illetve a célkeresztbe került háttérintézményi vezetők ne lobbizhatnának személyes befolyásukat is latba vetve Orbán Viktornál. Így akár módosulhat is az ominózus lista.
„Viszont csak néhány pontban” – jegyezte meg egy kormányzati forrásunk tegnap, aki felhívta a figyelmet, hogy az „átláthatatlan államigazgatási dzsungelhez”, a feladat nagyságához képest a miniszterelnök szokatlanul rövid határidőket szabott. Lázár Jánosnak április 15-ig már a konkrét átalakítási javaslatot kell letenni az asztalra, július elejétől pedig életbe lép az új rendszer.
|
Lázár János hatalmas kormányzati leépítéseket ígért, most mindenki megy utána, de nem azért, hogy gratuláljon
Teknős Miklós |
A gyorsasággal minden bizonnyal épp azt szeretné a kormányfő megakadályozni, hogy egyéni szempontok, személyes érdekek érvényesüljenek. A háttérintézmények számára a tét nem kicsi: nem csupán arról van szó, hogy több tíz- vagy százmilliárdos büdzsével rendelkeznek, de milliárdos közbeszerzéseket is kiírhatnak. Ez azt jelenti, hogy az államigazgatás e szegmensében olyan gazdasági csoportérdekek és külső „befolyások” is megjelenhetnek, amelyek a kormányfői akarat hatósugarán kívül esnek.
Orbán Viktor környezetében remélik, hogy az intézmények átvilágításával
kikerülnek a rendszerből az utolsó Simicska Lajoshoz közeli emberek,
és ezzel együtt a hadállások is. Július elseje után minden „folyamat” a gigaminisztériumokhoz, illetve a hivatalos közigazgatási egységekhez kerül, melyek fölött teljes az állami kontroll.
A kormányfő által megnevezett hivatalos cél: a hatáskör alapú átrendezés a teljes államigazgatásban. A megszüntetett háttérintézményektől a stratégiai (politikai) kompetenciák kerülnek miniszteriális szintre, míg az adminisztratív-hivatali hatáskörök a járási, illetve a kormányhivatalokhoz. Kérdés, hogy a változtatásokkal mennyire erősödik Lázár János befolyása, és hogy a miniszterelnök politikai akaratát megtestesítő törvényjavaslatok átfuttatása a rendszeren a jövőben valóban akadálymentes lesz-e.
