A hazai járványügyi biztonságról készült kormányzati jelentést pénteken ismertette a Napi Gazdaság.

A kormány számára készült dokumentum egyebek mellett azt állítja: kockázatot ugyan jelent a menekültáradat, de járványveszély nincs Magyarországon. Az illetékes hatóságok alkalmasak és felkészültek e kockázat kezelésére, a lakosság biztonsága érdekében azonban további intézkedésekre van szükség. 

Vizsgálat a Keleti pályaudvari tranzitállomáson. A szűrővizsgálatok idejére korlátoznák a menekültek mozgását Kovács Klára / Népszabadság

A járványügyi elemzést összeállító ÁNTSZ egyebek mellett azt javasolja, hogy átmenetileg korlátozzák az illegális bevándorlók mozgását, legalább arra az időre, míg a szűrővizsgálatokat elvégzik rajtuk, illetve ha szükséges, a hatóságok megtehessék a járványmegelőző óvintézkedéseket. Mindezt azzal indokolják, hogy a menekültstátusért folyamodók gyakran már a vizsgálatokat elrendelő határozat átvétele, vagy a vizsgálati mintavételezés megkezdése, illetve az eredmények megérkezése előtt eltűnnek. Így a legtöbb esetben vagy már magát a szűrést sem tudják elvégezni, vagy nincs lehetőség a ki­szűrt fertőzöttek kezelésre, illetve arra, hogy a hatóságok megtegyék a szükséges járványügyi intézkedést.

A lap szerint a Magyarországra érkező migránsok közel fele abból a két országból jön, amelyeket a járványos gyermekbénulás terjedése szempontjából fertőzött, illetve kiemelten veszélyeztetett országnak minősített az Egészségügyi Világszervezet: Irakból, illetve Szíriából. Ezért a menekülthullám potenciális járványügyi kockázatai között a járványos gyermekbénulást okozó, úgynevezett poliovírus behurcolását említi az első helyen az Emmi-jelentés. A vírus a hazai lakosságot gyakorlatilag nem fenyegeti, mivel a magyarok csaknem száz százaléka részesült megelőző védőoltásban. Ugyanez igaz más, védőoltással megelőzhető betegségekre is, így például a kanyaróra vagy a rubeolára, amelyeket szintén behurcolhatnak. Ezért a szakemberek a menekültek számára a beutazást követően haladéktalanul gyermekbénulás, illetve kanyaró és rubeola elleni védőoltást javasolnak.

A járványügyi biztonság megerősítésére a szaktárca a járványügyi felügyelet, illetve a laboratóriumi diagnosztika megerősítését, a menekültek védőoltásaihoz szükséges többletoltóanyag beszerzését és a költségvetési fedezet biztosítását szorgalmazza. Az előbbi a szaktárca számításai szerint idén négy-, az utóbbi tízmillió forint többlettámogatást indokol.

A menekültek szűrésével kapcsolatos kérdéseinkre a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal sajtóosztálya azt válaszolta: a menekültügyi eljárás alatt egy alkalommal szükséges elvégezni az ÁNTSZ által előírt szűrővizsgálatokat. A szűrés helyét is az ÁNTSZ jelöli ki, általában szakrendelőkben, laborokban történik a vizsgálat, a befogadóállomások közreműködnek a minták begyűjtésében és elküldésében.

A hazai járványügyi hatóságok a menekültek esetében a tuberkulózis (tbc), HIV-fertőzés, szifilisz, hastífusz és paratífusz, hepatitis B betegségek diagnosztizálásához szükséges vizsgálatokat végzik el.

Mint írták: a szűrés eredményéről nem feltétlenül értesülnek a mintaadók, saját egészségi státuszukról csak akkor kapnak információt, ha a lelet alapján további gyógykezelésre van szükségük. Minden más esetben a menekültek háziorvosi ellátására kijelölt szolgáltatóknál érdeklődhet. Ezek a befogadóállomások, menekülttáborok háziorvosi szolgálatai. A járványügyi feladatokat a rendvédelmi közegészségügyi szolgálat végzi. 

Ha a tisztiorvosi szolgálat olyan beteget talál a szűréssel, aki veszélyeztetheti a járványügyi biztonságot, illetve fertőzőképes, korlátozó intézkedésekre tesz javaslatot. A hivatal állítja: a menekültek kötelesek alávetni magukat a szűrővizsgálatnak. Ha valakinél szerzett immunhiányos betegséget vagy például hepatitiszfertőzést találnak, éppúgy megkapják a terápiát, mint a magyar állampolgárok.