galéria megtekintése

A náci megszállóknak veszteségük nem volt

Az írás a Népszabadság
2014. 03. 19. számában
jelent meg.


Czene Gábor
Népszabadság

A náci megszállást követően azonnal 10 ezer embert tartóztattak le a németek, hogy minden ellenállásnak elejét vegyék. Igaz, ehhez az akcióhoz előre készített listákra volt szükségük - Szita Szabolcs új kötetet jelentet meg a Gestapo magyarországi tevékenységéről.

Az 1944. március 19-i német megszállás következményei politikailag, gazdaságilag és katonailag is katasztrofálisak voltak – hangsúlyozza új könyvében Szita Szabolcs történész, a Páva utcai emlékközpont igazgatója. A magyar közigazgatás és a hatalmi apparátus a helyén maradt, élén Horthy Miklós kormányzóval. A legtöbben úgy tettek, mintha mi sem történt volna.

Ha a magyar nép helyes felvilágosítást kap, a szükséges megértéssel fogadja az árulók és zsidók elleni német rendszabályokat is - gondolták a németek

A megjelenés előtt álló kötet a Gestapo (Német Titkos Államrendőrség) magyarországi tevékenységéről szól. A megszállást követő héten – állapítja meg a történész – a németek megfélemlítésül országszerte megközelítőleg tízezer személyt letartóztattak, közöttük több mint háromezer zsidót. Mindezt közömbösség kísérte, a megszállóknak veszteségük nem volt.

 

A Magyarország lerohanása fedőnevéül választott Margarethe-akció politikai céljai között szerepelt, hogy a magyar néppel „megfelelő adagolásban” meg kell értetni, „a Kállay-kormány, és többi cinkosa, köztük a zsidók árulása” váltotta ki a német csapatok bevonulását.

Szita Szabolcs
Szita Szabolcs
Bácsi Róbert László

A németek úgy gondolták, „ha a magyar nép ilyen módon helyes felvilágosítást kap, a szükséges megértéssel fogadja az árulók és zsidók elleni német rendszabályokat is”. Szita Szabolcs szerint máig szégyenletes, hogy a számítás bevált.

A letartóztatásokkal a Gestapo sikerrel meggátolta az ellenállási mozgalom bármilyen kiépítését, fellépését. A történész szerint bizonyosra vehető, hogy a németek korábban összeállított listák alapján dolgoztak: a letartóztatandók névsorát a besúgók előre elkészítették.

A németek Budapesten az összes rendőri funkciót azonnal átvették. A felsőház és a képviselőház huszonnyolc tagját, az ismertebb közéleti személyekből közel félszáz embert már a bevonuláskor őrizetbe vettek.

Letartóztatták Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisztert, báró Bánffy Dániel földművelésügyi minisztert, Sombor-Schweinitzer Józsefet, a politikai rendőrség vezetőjét és számos munkatársát. A németek kiterjedt kutatást folytattak gróf Bethlen István volt miniszterelnök után is, akinek végül sikerült a Vas megyei Gyöngyöshermánba menekülnie.

A Gestapo megszállta és feldúlta a baloldali pártok székházait, több helyen pedig szakszervezetek, társadalmi szervezetek helyiségeit, baloldali lapok szerkesztőségét. A megszállás következményeként március 22-e után a Magyar Nemzet már nem jelenhetett meg. Kolosváry-Borcsa Mihály, a sajtóügyek kormánybiztosa összesen 126 újságot tiltott be.

Szita Szabolcs idézi a teljhatalmú német megbízott, Edmund Veesenmayer 1943. december 10-i jelentését. A magyarságot pocskondiázó és lesajnáló jelentés „az úgynevezett magyar nemzetről” megállapította, hogy „nemzeti életre alkalmatlan, és az marad a jövőben is”.

A fegyveres német beavatkozás Magyarország totális gazdasági kizsákmányolását is magával hozta. A megszállás után mezőgazdasági termékekből „az eddigi mennyiségek kétszeresét vagy még annál is többet” kellett a birodalomnak szállítani: a természeti kincsek feltárását, az ipar teljesítőképességét jelentős mértékben fokozni, az ország közlekedési lehetőségeit „lényegesen nagyobb mértékben” hasznosítani.

Végül, de nem utolsósorban a megszállás a zsidókérdés magyarországi „végső megoldásáért” is történt. Korábbi álláspontját Horthy Miklós megváltoztatta, a magyar zsidóság sorsának ügyében a Sztójay-kormánynak szabad kezet adott.

A megszálló csapatokat követte pár nap késéssel a Gestapo képviseletében Adolf Eichmann (a fotó a náci háborús bűnös jeruzsálemi perén készült)
STR / Reuters

Modern kori történelmünk egyik legfájdalmasabb tragédiája, a holokauszt legdrámaibb történései két feltétel együttesén alapultak: a német megszállás bekövetkezésén és a megelőző évtizedek politikai antiszemitizmusán nevelkedett, a kirekesztő zsidótörvények szellemében gondolkodó és cselekvő államapparátus készséges együttműködésén – ez már abban a közleményben szerepel, amit a Páva utcai emlékközpont a múlt hónapban adott ki a Szabadság téri szoborvitával kapcsolatban.

A mind jobban ránk nehezedő német nyomás és agyafúrt propaganda említése mellett Bethlen István is kitér a magyarok felelősségére.

Emlékiratában, amit 1944 nyarán, a Gestapo elől bujkálva írt, a volt miniszterelnök így fogalmaz: „Hosszú sorát jegyeztem fel az éveken keresztül elkövetett politikai hibáknak, valamint az ellenállás hiányának és gyöngeségének, amelyek mind fokozódó ütemben egyik a másikat követve és hatásukat halmozva idézték elő azt a szörnyű eredményt, amelynek láttán minden kissé gondolkodó és magyarul érző embert úgyszólván sírógörcs kell, hogy elfogjon. Hová lettek a régi magyar hazafias erények? Hová nemzeti önérzetünk, a függetlenségünk iránti törhetetlen ragaszkodásunk, amelyért évszázadokon keresztül annyi vér folyt és annyi magyar könny hullott? Hová lett politikai iskolázottságunk, amelyre mindig oly büszkék voltunk?”

Még egy jellemző részlet. Bethlen István kijelentése szerint a Darányi Kálmán által meghozott 1938-as zsidótörvényt, amelyet ő – mármint Darányi – „a továbbiakban túl nem licitálható, noli me tangerenek (végérvényesnek) állított az országgyűlés elé, rövid időközökben újabb két zsidótörvény és ezek után a zsidórendeletek tömege követte, amelyek révén Németország után most már dicstelenül élére kerültünk az antiszemita üldözés terén a többi kis nemzetnek”.

Közös a múltunk, közös a jelenünk

A Dohány utcai zsinagóga előtt lévő Herzl téren ma, szerda délután négy órakor kezdődik a német megszállás hetvenedik évfordulója alkalmából meghirdetett megemlékezés. Az eseményt a Mazsihisz szervezi Közös a múltunk, közös a jelenünk címmel.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató, Kardos Péter főrabbi és Karsai László történész mond beszédet, közreműködik Bálint András színművész. Az emlékezés köveit és virágait a Dohány utcai zsinagóga bejárata előtt lehet majd elhelyezni. A szervezők több ezer résztvevőt várnak. Meghívást kapott Orbán Viktor is, de egyelőre nem lehet biztosat tudni arról, a miniszterelnök jelen lesz-e a rendezvényen. Erdő Péter bíboros, a katolikus püspöki kar elnöke jelezte, hogy elmegy a megemlékezésre.

Az MSZP este hat órától a Szabadság téren tart fáklyás demonstrációt, tiltakozásul a „kirekesztés és történelemhamisítás tervezett szobra ellen”. A tüntetésen több ellenzéki politikus beszédet mond, várhatóan: Horváth Csaba, Karácsony Gergely, Fodor Gábor, Szelényi Zsuzsanna és Kerék-Bárczy Szabolcs.

A megszállási emlékművet a kormány eredetileg március 19-én akarta átadni. A tiltakozások hatására végül a kormány úgy döntött, május végére halasztja a szoboravatót. (Munkatársunktól)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.