Olyanok derültek ki, hogy a püspöki kar tartósélelmiszer-gyűjtést szervez; szeptemberben a fővárosban rendezik a Katolikus Társadalmi Napokat; novemberben nagyszabású konferenciát tartanak a Parlamentben. Mohos Gábor, a testület titkára azt is bejelentette, hogy a püspökök „áttekintették a katolikus egyházzene helyzetét", és döntöttek arról: „Keresni fogják a megújulás lehetséges módjait".

Minderre azért van szükség – tette hozzá újságírói kérdésre –, mert a több évszázaddal ezelőtt született művek, bármennyire értékesek és színvonalasak is, esetenként nehezen illeszkednek a mai liturgiához. A másik szempont az, hogy ne csak „előadás jellegű", hanem mindenki által megtanulható művek legyenek, amelyek révén a hívek is inkább bekapcsolódhatnak a szertartásba.

A püspöki kar tavaly év végégig várt választ arra, hogy Ferenc pápa elfogadja-e a 2016-ra szóló meghívást Magyarországra, amit pár éve Áder János köztársasági elnök tolmácsolt a Vatikánban. Az idei pápalátogatás megvalósulására egészen minimális az esély, a katolikus híveket legfeljebb csak az töltheti el reménnyel, hogy – mint a püspökkari titkár elmondta – hivatalosan még nem érkezett elutasító válasz.

Megkérdeztük, hogy a közéletet élénken foglalkoztató kérdések (például oktatás, egészségügy) csak a sajtóanyagból maradtak ki, vagy egyáltalán nem is kerültek szóba a püspöki kar ülésén. Mohos Gábor hangsúlyozta, hogy a püspökök alapvetően nem közéleti, hanem egyházi, lelkipásztori témákkal foglalkoznak. Más lapra tartozik, hogy a püspökök miről beszélgetnek egymás között, de az általunk említett közéleti kérdések napirenden nem szerepeltek.

Így nem merült fel az a kérdés sem, hogy a katolikus fenntartású iskolákból hányan hiányoztak hétfőn, azaz a diákok milyen arányban csatlakoztak a „Nem leszek suliban" elnevezésű tiltakozó akcióhoz – mondta újabb kérdésünkre a püspöki kar titkára.