Pukli a Népszabadságnak azt mondta, valóban maradtak el órák, de azokat pótolni fogják, ráadásul ő nem rejtegetett semmit, korábban tájékoztatta a szülőket, mit miért tesz, így az osztályfőnökök fel is olvasták az erről szóló levelet a szülőknek. Ugyanakkor nem is érti, hogyan kérheti a tankerületi vezető a szülői értekezlet jegyzőkönyveit, mert ilyen soha nem készül. Az igazgató haladékot kért a dokumentumok összegyűjtéséhez, illetve válaszlevelében jelezte, hogy a gyülekezéshez és a véleménynyilvánításhoz való jog az alaptörvény szerint mindenkit megillet Magyarországon.
|
Pilz és a szombati Kossuth téri tüntetésen összegyűlt tömeg. Foldozgatni már nem lehet
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Kedd kora délután pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) két államtitkára, Rétvári Bence és Palkovics László sajtótájékoztatón vitte tovább azt a kommunikációs kampányt, amihez a miniszterelnök, Orbán Viktor hétfői parlamenti beszédében adta meg az alaphangot. A kormányfő azt mondta, alaposan megvizsgálták a pedagógus sztrájkbizottság 25 pontos listáját, és egy 18 százalékos béremelési követelést olvastak ki belőle. Annak ellenére, hogy a lista szó szerint nem tartalmaz béremelést, Palkovics szerint azzal, hogy
ha a kötelező óraszámot 22 órára csökkentenék, a túlmunkáért fizetendő plusz pénz és a pótlékok együtt egy 18 százalékos bérnövekményt eredményeznének, amit már nem bírna el a költségvetés.
Előtte Rétvári azt sorolta hosszan, hogy a pedagógus-életpályamodell bevezetése során 2012 óta hány milliárddal többet költ az állam a tanárok fizetésére. Többek között azt hangoztatta, hogy a 18-20 éves tapasztalattal rendelkező pedagógusok bére 64 százalékkal emelkedett. Rétvári és Palkovics szerint ha nem is direkt, ha a szakszervezetek különféle követeléseiben, ha bújtatott formában is, de van béremelési igény.
„Tehát 18 százalékot vettek el tőlünk”
– replikázott a késő délutáni alternatív kerekasztal ülésén Mendrey László. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke arra utalt, hogy az óraszám emelésével, a pótlékok elvételével a többletmunkát elváró kormányzat az egyik kezével adott, a másikkal viszont elvett. Egyébként a szakszervezetek korábban is, a kerekasztalon is azt hangsúlyozták, nem a fizetésük növeléséért küzdenek, hanem az oktatási rendszert szeretnék megreformálni.
|
Palkovics és Rétvári kedden. Tizennyolc százalék
Máthé Zoltán / MTI |
Galló Istvánné, a Pedagógus Szakszervezet (PSZ) elnöke szerint az óraszám csökkentése sem a bérekről szól, hanem arról, hogy a pedagógusoknak legyen idejük felkészülni az órákra, ne legyenek túlterheltek, nyugodt körülmények között dolgozhassanak. „Most ismerték be, hogy az oly' sokat emlegetett béremelés voltaképpen nem is annyi, amennyit mondanak” – nyilatkozta lapunknak Gallóné, aki szerint az elmúlt években közel 30 pótlékot szüntetett meg a kormányzat, miközben azt kommunikálta, hogy hány milliárdot adott az életpályamodellre. Ráadásul a sztrájkbizottság 25 pontjából csak hármat pécézett ki a két államtitkár.
A minisztérium által múlt héten összehívott kerekasztaltól távol maradók (a sztrájkbizottság három szakszervezete), az azt elhagyó PDSZ, illetve a meg sem hívott szervezetek (például a neten szerveződő Tanítanék! mozgalom) képviselői kedden késő délután ültek össze, hogy közös koncepciót dolgozzanak ki. A tiltakozó civileket, szakmai és szakszervezeteket összefogó, a sajtóban alternatív kerekasztalnak hívott mozgalom a Civil Közoktatási Platform nevet kapta. „Helyzet van” – hangsúlyozta a tanácskozást vezető Radó Péter oktatáskutató, aki
figyelmeztette a résztvevőket, ne tartsanak olyan „panasznapot”, mint amilyeneket Balog Zoltán miniszter szervezett korábban.
A tanácskozás első perceiben elhangzott, el kell érni, hogy a kormány 4 százalék helyett ismét a GDP 6 százalékát költse az oktatásra, továbbá követelni kéne az érettségi törvény életbe lépésének elhalasztását, a túlzsúfolt tananyag átdolgozását. Mendrey ennél radikálisabb javaslattal állt elő: azt mondta,
a kormány csak „eteti” a pedagógusokat, muszáj lesz sztrájkba lépni.
A Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke, Pilz Olivér szerint a mozgalomnak nulláról kell „felépíteni egy saját közoktatási rendszert”, mert a 2011 óta létrehozott szisztémát nem lehet foldozgatni.
|
Növelnék a társadalmi támogatottságot
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A 49 szervezetet összefogó Civil Közoktatási Platform többórás vita után eldöntötte, hogy támogatja a sztrájkbizottság 25 pontját, illetve az országos tiltakozást szervező Tanítanék! Mozgalom négy követelését. Puskás Aurél, a Platform frissen megválasztott szóvivője azt mondta, felállítottak ők is három munkacsoportot: az egyik a közoktatási rendszer teljes átalakításán fog dolgozni, a második megfogalmazza a legsürgetőbb teendőket, végül egy bizottság olyan akciókat fog szervezni, amelyekkel a mozgalom társadalmi támogatottságát erősítik.
Egyébként Radó az első fél órát követően kitessékelte a médiát az ülésről. Lapunk kérdésére azt válaszolta, nem titkolóznak, egyszerűen csak el akarta kerülni, hogy a résztvevők a kameráknak beszéljenek, vagy bárki is a sajtó jelenléte miatt feszélyezze magát.
