A büntetőügyben Tátrai Miklóst és társait vádolják azzal, hogy 1,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak volna az államnak, amikor a King’s City szórakoztatóközpontot felépíteni szándékozó Joav Blummal úgy cserélték el a pilisi és albertirsai gyümölcsöseit a Velencei-tó melletti telkekre, hogy az állam tulajdonában lévő tóparti telkeket alul-, míg az izraeli befektető Pest megyei földjeit felülárazták. A befektetők egymilliárd euróból meg akarták valósítani a King’s City szórakoztatóközpontot és kaszinót, amely ígéretük szerint több száz embernek és beszállítónak adott volna munkát.
|
Bajnai Gordon még Szolnokon tanúskodott
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Bár a büntetőperben számos szolnoki tárgyalást már tavaly megtartottak (idén tavasszal elvileg már ítéletet is hozhatott volna a bírónő), decemberben, az Alkotmánybíróság döntése nyomán Sólyomváriné Dr. Csendes Mária megállapította a Szolnoki Törvényszék illetékességének a hiányát. Hasonlóan tett a többi kitelepített ügyet tárgyaló bíró is más bíróságokon. Ezután a Fővárosi Törvényszéken kellett volna folytatódnia az eljárásnak, hiszen a vádemeléskor ez a bíróság lett volna illetékes. Azonban a főváros sem vállalta az ügyet, s így megkezdődött a labda pattogtatása ide-oda. Végül a Kúriánál kötött ki az ügy, amely meghozta ezt a döntést. Méghozzá úgy, hogy a végzésből kiderül: a Legfőbb Ügyészséggel konzultáltak ugyan, de a vádlottak és jogi képviselői viszont még csak értesítést sem kaptak az eljárásról. Hogy a Kúria miért konzultált erről a jogi kérdésről az ügyészséggel, megválaszolandó kérdés.
Mint ahogy az is, a Kúria hogyan értelmezi az Alkotmánybíróság határozatát és a döntéseik következményét a bírósági eljárásokra. Az Alkotmánybíróság eddig három alkalommal találta nemzetközi szerződéssel és az Alaptörvénnyel ellentétesnek, hogy Handó Tünde eseti döntésekkel tegyen át konkrét ügyeket egyik bíróságról a másikra. A Kúria most azt mondta ki: mind Handó kijelölő döntése, mind az Alkotmánybíróság eljárása irreleváns. Kizárólag az számít, hogy az ügyet már elkezdték tárgyalni Szolnokon, s ilyenkor az úgynevezett „megelőzés elve” alapján az a bíróság viszi végig az eljárást, amelyik az első lépést megtette. Vagyis: hiába volt alaptörvény-ellenes Szolnok kijelölése, mégis ott születik majd meg az ítélet.
Felmerül persze az a kérdés is, hogy egy szakmai szabály, a megelőzés elve hogyan írhatja felül az alkotmányosságot. Miként az is: egy alkotmánysértőnek minősített és visszamenőleg megsemmisített jogszabályon alapuló eljárási cselekményhez fűzhető-e joghatás? Születhet-e törvényes ítélet, olyan, amely esetleg nemzetközi fórumokon is megállja majd a helyét?
A konkrét ügytől elvonatkoztatva pedig jelenti-e a Kúria álláspontja azt, hogy a jövőben a parlament bármilyen alaptörvény-ellenes jogszabályt bízvást meghozhat: ha a végrehajtás már folyamatban van, mindegy, mit dönt az Alkotmánybíróság.
A döntés következményeként valószínűsíthető, hogy az összes hasonló ügy is visszakerül majd az eredetileg kijelölt bíróságokra, például a Hagyó Miklós egykori főpolgármester-helyettes elleni eljárás Kecskemétre. De ha így van, mi értelme van az Alkotmánybíróság döntésének? Amelyben egyébként különvéleményként már decemberben megfogalmazódott annak az igénye, hogy a taláros testület mondja meg: mi legyen a már megkezdett ügyekkel, mert esetleg káosz alakulhat ki. Kialakult.
Az Alkotmánybíróság előtt ráadásul még függőben van egy, épp a sukorói vádlottak által beadott alkotmányjogi panasz is, amelynek a lezárásával az AB a hírek szerint épp ezt a kúriai döntést várja. Ha az Alkotmánybíróság konzekvens saját magához, negyedszer is ki fogja mondani az alaptörvény-ellenességet.
