galéria megtekintése

„Elkeseredett hangulatban jól, hatékonyan tanítani nem lehet”

13 komment


Hajba Ferenc

A miskolci Herman Ottó Gimnázium és a hozzá csatlakozott intézmények tanárainak véleményével jelentős mértékben egyetértek, néhány, általuk is felvetett ügyben közel járunk a megoldáshoz. A béremelés nem tartozik ezek közé – nyilatkozta lapunknak Hor­váth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója.

Nem bánta meg, hogy közmegbecsülésnek örvendő tanárként elvállalta a sokat bírált pedagóguskar elnöki tisztét?
Nem. Rég elérkeztünk arra a pontra, hogy valóban érdemi változásra van szükség a pedagógusok, az intézmények munkájában, megbecsülésében, s ezt valakinek képviselni kell. Aki ismer, tudja, hogy tiszta szándékkal és szókimondó becsülettel próbálom meg a testület élén képviselni a kollégák jogos érdekeit.

A kormánnyal szemben is?
Elsősorban azokkal szemben kell, akik a jogszabályokat, rendeleteket hozzák, ez pedig a kormány és minisztériumai. Igen, őket kell meggyőzni, az ő számukra kell esetenként az övéktől eltérő szándékokat felmutatni és a mögöttünk álló erővel hitelesíteni. Őszintén szólva a munkámat kritizálhatják, de hogy a kormányt bármiben kiszolgálom, az egyáltalán nem igaz, és joggal bánt a feltételezés.

Csütörtökön írt egy válaszlevelet a változásokat sürgető miskolci Herman gimnázium igazgatójának. Azt írja, hogy „a pedagógustársadalom hangulata egyre rosszabb, az oktatásban elvégzendő feladataink elől sok esetben felesleges dolgok kötik le energiáinkat”.
Ez is azt jelzi, hogy nem egymással szemben, hanem egy oldalon állunk. A kar azonban a küldetése, a felhatalmazása miatt is képtelen az évtizedek alatt felhalmozódott gondokat feloldani.

Nem a kormánynak tapsol a pedagóguskar elnöke
Koszticsák Szilárd / MTI

 

A miskolci és a többi tantestület követeléséből melyik pontnak a megoldásához állnak a legközelebb?
A tanfelügyelet átalakításában és a tananyag csökkentésében a megoldás küszöbére léptünk.

Miben nem?
A bérek rendezésében nem jutottunk megegyezésre, sőt ha őszinte akarok lenni, érdemi lépéseket sem tudtunk tenni, érdekeink érvényesítése ebben az alapvetően fontos kérdésben lényegében nem jutott előre. Lehet mondani, hogy ez munkáltatói-munkaadói feladat, de a Nemzeti Pedagógus Karnak elő kell segítenie a tanárok bérének emelését. Pontosan tudom, hogy az iskolákban nagyon rossz a hangulat, ennek egyik oka pedig a kevés pénz. Rossz, elkeseredett hangulatban pedig jól, hatékonyan és élményszerűen tanítani nem lehet.

Hogy maradhattak le a bérekkel, ha egyszer bevezették a pedagógus-életpályamodellt?
A közvetlen kiváltó ok 2014-re vezethető vissza. 2013-ban ugyanis egyszeri béremelést kaptunk, de a pénzt több részletben utalták át. A társadalom mást sem hallott, csak hogy újra és újra emelik a tanárok fizetését. 2014-ben viszont az alapilletményt elszakították a növekvő minimálbértől, s már ezt a kisebb összeget vették figyelembe a fizetés kiszámításakor. Ez a munkánk leértékelése, márpedig egy olyan értelmiségi réteg, amely a jövőt neveli, anyagi és erkölcsi megbecsülés nélkül elveszíti identitását.

Mi történik, ha a miskolci példából sztrájk, utcai mozgalom lesz?
A Nemzeti Pedagógus Kar azt vállalta, hogy a kollégák által felvetett gondokat összegyűjti, értékeli és közvetíti a döntéshozóknak. Nemcsak kifogásolunk, javaslatokat is teszünk. Ami a tiltakozás formáit illeti, a kar a dönté­seit demokratikusan, a kormánytól vagy más állami szervtől függetlenül hozza. Rövidesen találkozom a miskolci gimnázium igazgatójával, s a csatlakozókkal is beszélek, hogy még pontosabban tudjuk képviselni az általunk is jogosnak tartott érdekeket.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető