Az építészeti tervekhez műszaki dokumentáció is tartozik majd, amely tartalmazza a tételes anyag- és munkaidő-ráfordítás kimutatását is. A kormányhatározat arról is rendelkezik, hogy az építésügyi hatóságnak csupán tudomásulvételi eljárást kell lefolytatnia, ha az adott tervnél szakhatósági közreműködés nem szükséges. Márpedig a mintakatalógusból választott típusterveknél nem merülhet fel ilyen szakkérdés. Mindez a 160 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű, legfeljebb háromszintes – pince, földszint, tetőtér – lakóépületekre érvényes. Az átlagra. A rendszerváltás előtti típustervek alapján készült családi házakból, az úgynevezett Kádár-kockákból becslések szerint mintegy nyolcszázezer áll az országban.
|
Devecser a vörösiszap-katasztrófa után: így néz ki egy típustervek alapján épült utca
Teknős Miklós / Népszabadság |
– Ki rendelne terveket, ha azt a sarki trafikban fél pénzért megveheti, ráadásul a rettegett engedélyezési eljárás alól is mentesülhet? – kérdez vissza a kormánydöntés hatását firtató kérdésünkre Kévés György. – A kormány direktívája végrehajtókká, építési művezetőkké degradálja az építészeket. De sokan még ennek a munkának is örülni fognak, hiszen alig akad építészeti feladat, és a típustervek a még szűkös családiház-tervezői piacról is kiszoríthatják a tervezőket. S ezzel megszűnik a fiatal építészek gyakorlóterepe is, hiszen a családi ház kiváló pályakezdő feladat.
Hiába dolgoznak az uniós átlaghoz képest fillérekért a hazai építészek, a típustervek olcsó áraival nem vetekedhetnek.
Kévés György ódzkodik a kormány egységesítő szándékától, bár a hatvanas–hetvenes évek kockaházait is igyekeztek egyénivé tenni tulajdonosaik. Kivitelezhetetlennek tartja ugyanakkor az engedélyezési eljárás megszüntetését, hiszen minden település és utca más, ahol „a különféle hatóságokkal vívott meccseket nem lehet előre lejátszani". Az építészet – emeli ki Kévés György – kultúránk fontos, az egész ország képét meghatározó eleme, és nem a négy-nyolc évenként változó pártpolitikai és kamarai választmányok ügye. Az építészek szerinte aligha örülhetnek annak, hogy a Horthy-barokk és a szocialista realista stílus után újra lesz a politikára hajazó új „magyaros" építészeti stílus.
Vakolatplasztika-kozmetika
A „kockaház és kora” egyik legjellegzetesebb műveltségi terméke a központi építési típusterv – írta idén nyáron megjelent tanulmányában Tóth Zoltán. De ez a jobbára „alattvalói” képzeletben született, a családiház-építéshez föntről kibocsátott, misztifikált „típusterv” valójában kései fattyúhajtás volt. Létezésének egyetlen bizonyítéka, hogy a ház mindenütt egyforma. Mojzer Miklós művészettörténész viszont már 1960-ban úgy vélte, ha lenne parancsolt típusterv, nem lennének ilyen egyformák a házak. A Magyar Építőművészet című folyóirat pedig már 1955-ben hírt adott egy párthatározatról, miszerint „a legsürgősebben szükség volna a típustervezés nagyarányú beindítására a családi házak területén”.
Csakhogy addigra a tipikus, kockaforma családi ház már az egész országban elterjedt. A később készült – az Építésügyi Tájékoztató által kiadott – minőségi típustervek meg sem közelítették a kalákaépítészet e remekének népszerűségét. Az építtetők pedig különféle díszítőmotívumokkal, a homlokzatok „vakolatplasztikájával” próbálták egyénivé tenni kockaházukat.
Korántsem látja ilyen sötéten a jövőt Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnöke. A Miniszterelnökség számít a kamara együttműködésére a katalógusba bekerülő házak tervezőinek, illetve a terveknek a kiválasztásában. Bár a kiválasztás menetét még nem határozták meg, a kamara tervpályázat kiírását tartaná a legjobbnak, ahol az alkotó és a termék együtt versenyezne. A beérkező pályaműveket szakmai zsűri bírálja majd el. Hajnóczi Péter nem tart attól, hogy a győztes mintatervek unalmasak, egyformák és szürkék lesznek.
|
Kádár-kockák 1982-ben Edelényben. Mint egy lakótelepi ház: sok egyforma egység, csak nem egymás fölött, hanem egymás mellett
MTI/archív |
Erre garancia az is, hogy a különféle tájegységekre jellemző építészeti karakterelemeket is tartalmazniuk kell. Az építészek sem maradnak munka nélkül. A katalógusból megvásárolt terveket ugyanis adaptálni kell az adott építési telekre, a tervezőnek pedig végig kell kísérnie az építkezést egészen a kulcsátadásig. De a típusterveket a helyszínre átdolgozó tervező felelőssége lesz az építészeti minőség biztosítása is.
A részletkérdések kidolgozása az elkövetkező hónapok feladata.
A kamara elnöke bízik abban, hogy a mintaház-tervkollekció elősegíti az építészeti minőség általános emelését, hiszen most rengeteg középszerű családiház-terv születik.
Ezzel szemben a katalógusban szereplő tervek mindegyikét a szakma elismert képviselői bírálják majd el. Azt viszont nem tagadja, hogy az engedélyezési eljárások bejelentési kötelezettséggel való felváltása nagy felelősséget ró az építészekre.
A típustervek árára még irányszámok sem léteznek, de az erősen függ a majdani állami támogatás nagyságától. A kormány 100 millió forintot irányzott elő a katalógus kidolgozására. A határidő 2016 vége. Több részlettel egyelőre a Miniszterelnökség sem tudott szolgálni a Népszabadság megkeresésére.
