Hamar megszületett az elsőfokú ítélet a Nemzeti Választási Iroda épületéről két táblát lefeszítő Gulyás Márton ügyében. A népszavazási kezdeményezés benyújtását befolyásoló kopaszok ügyében még folyik a nyomozás,
Gulyást azonban máris garázdának minősítette
a Pesti Központi Kerületi Bíróság.
A 29 éves aktivista a szocialisták népszavazási kezdeményezésének újabb megtorpedózása után ment az NVI Alkotmány utcai épületéhez, kalapáccsal és csavarhúzóval lefeszített két táblát, majd azok helyére ezt a feliratot helyezte el társaival együtt. „A közigazgatási reformok jegyében, a további rendbontások elkerülése érdekében a hivatalt bezártuk. A demokrácia szünetel.”
 |
| Gulyás Márton a tárgyaláson Teknős Miklós / Népszabadság |
A rongálással és garázdasággal vádolt Gulyást végül bűnösnek találta a bíróság, és egy év próbára bocsátotta. A szellemi szabadfoglalkozású aktivista nem tartotta magát bűnösnek, azt ugyan, hogy a táblát leszerelte, elismerte, de tettét azért követte el, hogy a jogállamiságot helyreállítsa. Azt ugyanis véleménye szerint a Nemzeti Választási Iroda eljátszotta, ezért volt szükség a vádlott szerint polgári engedetlenségre.
– A hivatal méltatlanná vált a magyar állampolgárok képviseletére
– fogalmazott Gulyás védőbeszédében –, a táblák leszerelésével közfeladatot láttam el, mert felhívtam erre a figyelmet.
Gulyás szerint az NVI évek óta lejáratja a demokráciát azzal, hogy akadályokat gördít a népszavazási kezdeményezések útjába. Kiüresedett, csak formailag érvényes a jogrend Magyarországon, az internetes tüntetéseken feltűnt aktivista tettét „lelkiismereti okból elkövetett politikai véleménynyilvánításnak” tekintette, és azzal érvelt, még arra is ügyelt, hogy amikor ledobta a táblát a földre, nehogy megsértsen vele valakit. Amikor pedig végzett, készségesen együttműködött az őt igazoltató rendőrökkel.
De amíg szerelt, addig nem engedelmeskedett a bíróságra tanúként beidézett rendőröknek. Akik közül az egyiknek igazoltatás közben kellett elmennie tartalék adóvevőért, az egyedül maradó poszt csak annyit tudott tenni, hogy elvette Gulyástól az ácskalapácsot. Került aztán helyette csavarhúzó, amivel a második műanyag táblát is le tudta szerelni.
Az ügyész és az ügyvéd között élénk polémia alakult arról, hogy kihívóan közösségellenes volt-e Gulyás tette, és főleg hogy alkalmas-e mások megbotránkoztatására. Matlák Gábor ügyvéd szerint – aki a késő Kádár-kor garázdasággal kapcsolatos faramuci pereihez hasonlította az esetet – még
azok a járókelők sem lepődtek meg az akció láttán, akik pedig pár méterre álltak Gulyástól.
Mérész Tamás ügyész viszont avval érvelt, és ezzel azonosult végül Kajtor Gergely bíró is, hogy a fényes nappal engedetlenséggel súlyosított tett magában hordozta a felháborodás lehetőségét. Végül is az, hogy Gulyás kétszer is ellenszegült az őt felszólító rendőrnek, döntőnek bizonyult.
– A bíróság megítélése szerint ez túlmutatott a véleménynyilvánításon – fogalmazott indoklásában Kajtor Gergely –, a vádlott megsértette a köznyugalmat. Erőszakos magatartást tanúsított, és megrongált egy középületet. A bírót azok az ügyvédi érvek sem hatották meg, amelyek a környékben gyakorta tüntető Krassó Györgyre vonatkoztak. A Magyar Október Párt vezetője a rendszerváltás idején performanszokat tartott, melynek keretében egy ízben leszerelte a Münnich Ferenc utcanévtáblát, és helyette a (ma is használt) Nádor utca feliratot helyezte el. Krassó temetésén tízezrek vettek részt, és akkor már nem garázdaként beszéltek róla.
Gulyás Mártont végül kötelezték arra, hogy megfizesse a 41800 forintos bűnügyi költséget, az ácskalapácsot és a csavarhúzót pedig elkobozták tőle. Az ügyész azért fellebbezett, hogy ítéljék közérdekű munkára, az ügyvéd védence felmentését kérte. Az ítélet nem jogerős.
– Politikailag motivált ítélet született,
és ez nem összeesküvés-elmélet részemről – nyilatkozta lapunknak Gulyás Márton. – A próbára bocsátást azért alkalmazzák, hogy az ember nyugton maradjon, és egy évig semmi olyat ne tegyen, ami a politikai véleménynyilvánítás körébe tartozik.
