galéria megtekintése

Meg kell küzdeniük a Klik eszement bürokráciájával

21 komment


Doros Judit

Évtizedek óta jól megszervezetten működtek az országos tanulmányi versenyek, s diáknak, tanárnak is dicsőség volt részt venni, nyerni rajtuk. Most a Klik azt kérdi: minek járnak versenyekre, s ha már járnak, miért kíséri el a tanár a gyerekeket.

– Szégyelltük magunkat. Ott álltunk a folyosón, a gyerekek bent a menzán ettek, a tanárok meg kint álltak a folyosón, szendvicset majszolgatva, mert az iskolájuk nem adott pénzt az étkezésre. Nagyon ciki volt – mesélte egy dunántúli középiskola magyar szakos tanára az Arany János országos középiskolai verseny döntőjéről. Ezt minden évben Tatán rendezik meg, s a diákok általában egy évig készülnek a megméretésre. Novemberben írják az írásbelit, amelyre általában kétezer gyerek jelentkezik. Közülük végül az ötven legjobb jut el a végső fordulóig. Ám addig nem csak verseken, novellákon, Petőfin és Adyn keresztül vezet az út: meg kell küzdeniük a Klik eszement bürokráciájával is.

Fotó: Kurucz Árpád / Népszabadság/archív

Az igazgatóknak minden tanév kezdetén le kell írniuk, hogy az adott évben milyen országos tanulmányi versenyekre jelentkeznek a gyerekek. Ehhez a fenntartónak mellé kellene tennie a nevezési díjakat – ez átlag egy-kétezer forint diákonként –, az utazási és étkezési költségeket, s a tanárok túlóradíját.

 

De nem teszi.

– Idén tavasszal azt kérdezte tőlünk a tankerületi vezető: minek járunk annyi versenyre? Leesett az állunk. Neki kellene a legjobban tudni, hogy ha nem veszünk részt országos megméretéseken, akkor épp az általuk hozott új szabályok alapján negatív minősítés kaphat az iskola, és könnyen elvehetik tőle a hat- vagy nyolcosztályos képzést. Ráadásul aki ilyet mond, annak nem sok köze van a tanításhoz: a gyerekeknek rengeteg pluszt ad egy ilyen verseny és az arra való felkészülés.

Ugyanez a tankerületi vezető később azt kérdezte: minek utazik kísérőtanár a diákokkal? Erre már nemcsak az állunk esett le, hanem a pofánk is leszakadt, ha lehet ilyen zsargonnal élni. Hogyan utazhatna egyedül egy tizenöt éves gyerek az ország másik végébe? Az nem érv, hogy menjen vele a szülő, hiszen egy ilyen fontos versenyen a szülő szinte semmit sem tud segíteni – mondta.

Régebben mindez egyszerűbb volt. Az iskolai alapítvány pénzéből jutott az olyan extra kiadásokra, mint az országos versenyeken való részvétel, a tanár nem érezte páriának magát, s nem kellett izgulnia, hogy kifizetik-e végül a vonatjegyét.
Most a gyerekek nevezési díját a tanárok előlegezik meg, mert ha a Klikre bíznák a befizetést, soha, egyik diák se jutna el egy országos versenyre sem: már az is három hónapos ügyintézésbe kerül, hogy egy csomag másolópapírt kapjanak. Nem kockáztathatják, hogy lecsússzanak a határidőkről. Így a saját bankszámlájukról utalják át a nevezési díjakat, s a tanárok előlegezik meg maguknak az útiköltséget is: ezt a Klik hónapokkal a verseny után fizeti ki. Az adott iskola pedig kölcsönadja a pénzt, hogy a háromnapos verseny alatt a gyerekek tudjanak a kollégiumban aludni, s enni a menzán.
A tanároknak ez utóbbi már nem jár automatikusan.

– Mi ehettünk, mert az igazgatónk saját zsebből kifizette az ebédünket – mondja ez a tanárnő. – De szívfacsaró volt látni, hogy nyírségi, borsodi kisebb iskolák tanárai a folyosón, zacskóból ették a szendvicsüket, mert náluk nem telt ilyen gesztusra. Arról már nem is beszélek, hogy a péntek-szombat-vasárnapi munkáért kötelező lenne túlóradíjat fizetni, de amikor ezt felvetettük, az volt a klikes válasz: „Ki rendelte el ezt az egészet?"

Folytatódik az EduLeaks!

Továbbra is arra kérünk mindenkit, akinek olyan dokumentumok vannak a birtokában, amelyek segítenek bemutatni az oktatási rendszer abszurditását, problémáit, juttassa el szerkesztőségünkbe. Folyamatosan dolgozzuk fel a beérkezett anyagokat. (E-mail: eduleaks@nepszabadsag.hu, postai cím: Népszabadság, 1082 Budapest, Futó utca 35–37.) Forrásainkat sohasem adjuk ki. 

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető