A három kegyvesztetté vált jobbikos alelnök közül csak Szávay István lépett vissza az indulástól, Apáti István és Novák Előd továbbra is pályázni készül a posztra. Ők azok, akikkel a közelgő tisztújítás előtt Vona Gábor közölte: élni fog vétójogával, és megakadályozza, hogy újra alelnökök legyenek.

A váratlan lépés után mindhárman azt mondták, hogy a vétó ellenére ringbe szállnak az alelnökségért. Akkor is, ha ez nem lehet több a támogatók összegyűjtésénél, magán a választáson már egyikük sem szerepelhet a jelöltek között.

Novák Előd. Előremutat Földi D. Attila

Szávay időközben meggondolta magát, és bejelentette, hogy mégsem indul. A másik két alelnök álláspontja változatlan. Novák ezen felül csak annyit mondott, hogy a vitákat a párt belső fórumain szeretné lefolytatni, ezért a tisztújítással kapcsolatban nem nyilatkozik. Apáti István is rövidre fogta: ha valamilyen irányban módosul a helyzet, akkor azt tudatja majd a közvéleménnyel.

A kormányhoz közeli Nézőpont Intézet friss felmérése arra jutott, hogy – a jobbikosokat nem számítva – a felnőtt magyar népesség 14 százaléka tartja magát radikálisnak. A Jobbik szimpatizánsainak körében viszont 44 százalék az arányuk.

A Nézőpont szerint Vona kockázatos lépésre szánta el magát azzal, hogy kiszorítaná a belső ellenzéket az elnökségből. Ez töréshez vezethet. Háttérbe kerülésükkel lemorzsolódhatnak a Jobbik-tábor majdnem felét kitevő radikálisok, és kérdéses, hogy a magát mérsékeltként meghatározó szélesebb választói réteg mekkora részét tudja a párt támogatói közé vonzani Vona Gábor.

A Jobbik szóvivője, Mirkóczki Ádám szerint a Nézőpont Intézet nagyon rossz úton jár, mert szó sincs mérsékelt–radikális ellentétről a pártban. Ezért már maga a kérdés is értelmezhetetlen. A szóvivő hozzátette: „Örülök, hogy a Nézőpont Intézet aggódik a Jobbik jövője miatt, de mi nem aggódunk".