Az ármánykodás eredményes volt. Az AB egyre kevésbé tölti be a rendeltetését,
nemigen akar a a törvényhozó hatalom ellensúlyaként fellépni.
A testület új elnöke világossá tette: feladatuk is, hogy ne akadályozzák a kormányzati munkát az azonnali beavatkozást igénylő helyzetekben, hisz ott a politikai felelősség. A Fidesz-kormány átalakította a bíróságok önigazgatási rendszerét is. A korábbi Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke a főbíró volt, és ez a többségében bírákból álló testület dönthetett valamennyi fontos kérdésben.
Ennek helyébe az Országos Bírósági Hivatal (OBH) lépett, melynek élére Handó Tündét, Szájer József fideszes EP-képviselő feleségét, az Orbán család barátját választották. Ő eredetileg szinte teljhatalommal bírt volna. Magyarországon az elmúlt években helyreállt a jogállam, és érezhetően jobban működik az igazságszolgáltatás – jelentette ki Orbán Viktor 2012 nyarán. Épp akkor készült a parlament arra, hogy jelentős részben nemzetközi nyomásra felülírja igazságügyi reformjának szinte minden jelentősebb „vívmányát”.
Harmadik nekifutásra
 |
| Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Baka András az 1990-es parlamenti választáson a Magyar Demokrata Fórum támogatásával, de független jelöltként a párt fővárosi listájáról képviselői helyet szerzett, de mandátumáról lemondott, mert 1991-ben a strasbourgi emberi jogi bíróság tagjává választották, és egészen 2008-ig ott dolgozott.
Hazatérése után a Fővárosi Ítélőtábla elnöki bírájává nevezték ki, majd egy évvel később – harmadik nekifutásra – a parlament a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta. Bár 2015-ig maradhatott volna, az új alaptörvény elfogadása után távoznia kellett.
Most a Kúria tanácsvezető bírája.
Jelentősen korlátozták az OBH elnökének jogosítványait, aki eredetileg tetszése szerint nevezhetett volna ki bírósági vezetőket, s indíthatott volna fegyelmi eljárást bárki ellen. Az OBH elnökét a kiemelt ügyekben is kivételes hatáskörrel ruházták fel: maga dönthette el, hogy egyes perekben hol folytassák le az eljárást. Ezt a Velencei Bizottság erősen kifogásolta, s e lehetőséget utóbb az AB is alaptörvény-ellenesnek minősítette. Így ez végül kikerült az alkotmányból, bár ma is vannak olyan, kifejezetten nagy érdeklődést kiváltó ügyek – ilyen például a Hagyó-per –, amelyeket nem az adott esetben törvényes hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságok tárgyalnak.
5 év veszteségei
Mellékletünkben az elmúlt öt év veszteségeit vesszük számba az élet különböző területein. A sorozat többi cikkéért ide kattintsanak.
A kormány csak részben engedett a bírák kényszernyugdíjazásának ügyében. A nyugdíjkorhatár hetvenről 62 évre történő azonnali leszállításával a bírósági felső vezetők kétharmadát 2012-ben lecserélték. Az Európai Bizottság emiatt kötelezettségszegési eljárást indított, és az Európai Unió Bírósága el is marasztalta Magyarországot, s ezt a lépést az AB is elítélte. A bírák ezután dönthettek arról, hogy ismét magukra öltik-e a talárt, de
korábbi vezetői beosztásába senki nem térhetett vissza.
Az átalakítás talán legnagyobb vesztese Baka András volt, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke – és azóta elhunyt helyettese –, akit a bírósági szervezet átalakítására hivatkozva jóval mandátumának lejárta előtt távolítottak el. A Legfelsőbb Bíróságot ugyanis 2012 januárjától Kúriára keresztelték át. A Kúrián mindenki más a helyén maradhatott. Emiatt Baka a strasbourgi emberi jogi bizottsághoz fordult, és tavaly májusban nyert. A kormány fellebbezett.
