Az ágazat vezetői jövőre 100 milliárdos többletet kértek egészségügyi fejlesztésekre, egyebek mellett a már zajló uniós programok fenntartására, a beruházások befejezésére, illetve az azokhoz kötődő különkiadásokra, ám az azt követő két évben ez a keret nagymértékben csökken: 2016-ra az adófizetők pénzéből mindössze 30 milliárdos, míg 2017-re 80 milliárdos többletpénz jutna az évente több mint 2000 milliárdból működő rendszernek. A szakpolitikai vezetők „prioritáslistáját” az igazgatási kiadások – például az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet, az ÁNTSZ, azon belül az Országos Tisztiorvosi Hivatal – vezetik.
Külön soron 600 millió forint kiegészítő támogatáshoz juttatnák az egyházi kórházakat. Az úgynevezett budapesti nagyprojekt keretében 34-35 milliárdból átszabnák a fővárosi sürgősségi ellátást. Egyebek mellett ebből a pénzből alakítanák ki a Dél-pesti Traumatológai Centrumot, a budai sürgősségi központot és a fővárosi gyermek-egészségügyi ellátást, továbbá ebből jutna a Korányi-projekt befejezésére is. További 1,3 milliárdra jelentett be igényt a szakállamtitkárság a kormánynak a hazai tüdőátültetés építészeti és szakmai feltételeinek megteremtésére.
Bár eddig több helyszín is szóba került az új mellkas-sebészeti klinika elhelyezésére, a költségvetési kerettábla szerint már nem az Országos Onkológiai Intézetben operálhatnák az ilyen betegeket, hanem a Korányi-projekt keretében az Üllői úton épülő új klinikai tömbben. Az egészségügyi kormányzat szintén e pénzügyi tervben kér a mentőszolgálatnak 5,9 milliárd forint többletforrást uniós fejlesztések finanszírozásához a légi mentés működtetésére és a kötelező béremelések finanszírozására. (Néhány napja – amikor lapunk arról számolt be, hogy az Országos Mentőszolgálat főigazgatója éppen ennyi pénzt kért a tárcától, kilátásba helyezve, hogy ha nem kapják meg az összeget, a már beharangozott fejlesztések is kudarcba fulladnak, és „csökkenteniük kell a mentéshez való hozzáférést” – a szakállamtitkár kijelentette: a Népszabadság valótlanságokat állít. Most ez a „valótlanság” visszaköszön a köriratban is. – A szerk.)
Kértek még 30 milliárdot amortizációra, valamint 24,5milliárdot a kórházfenntartó hivatal, a GYEMSZI számára, hogy legyen külön büdzséje a felügyelet alá tartozó intézmények eszközeinek, épületeinek, fűtési rendszereinek korszerűsítésére. Az ellátórendszert – benne a kórházakat – a jövőben úgynevezett bázisalapon terveznék, az erről készült tábla szerint a fekvőbeteg-ellátóknak épp annyi jutna, mint az idén. A lapunk által megkérdezett szakemberek szerint ha a költségvetési alku után is megmarad a fejlesztésekre szánt 100 milliárdos többlet, annak nagyon is örülhet az ágazat. Emlékeztettek, hogy 2010-ben a Fidesz egészségpolitikai programja 250 milliárdos többlettel számolt a rendszerátalakító tervek megvalósításához. Ebből nem lett semmi, ellenben 400 milliárdot elvontak az ágazattól a ciklus alatt.
