Egyháztörvény: súlyos tekintélyvesztés érte a kormányt

Olyan görcsök alakultak ki, amelyek a politika részéről a legrosszabb megoldásokhoz vezettek – hangzott el egy egyházpolitikai fórumon. Annál például, hogy a hitoktatás „kötelezően választható" tantárgy lett az általános iskolákban, nehéz ártóbb lépést elképzelni.
Az MTA társadalomtudományi kutatóközpontjában rendezett beszélgetésen Gábor György vallásfilozófus ízekre szedte a fideszes alaptörvény preambulumát, a Nemzeti hitvallás címet viselő bevezetőt. Szerinte már az elnevezés is súlyos ellentmondást hordoz. A „hitvallás" teológiai értelemben egy hitében homogén közösség hittételeinek foglalata, amely tértől és időtől független, egyetemesnek elismert igazságot jelenít meg. A modern nemzetfogalom ezzel szemben sokszínű, heterogén közösséget feltételez.

A vallásfilozófus számára az sem világos, hogy egy szekurális, világi berendezkedésű ország alkotmányában mit keresnek szakrális kifejezések. A „keresztény Európára" történő utalás kapcsán megjegyezte, hogy Európát eredetileg a görög-római (pogány) tradíció határozta meg, ezt követte a zsidó-keresztény hagyomány, majd erre épült rá a humanizmus és a felvilágosodás. Az alaptörvény olvastán Gábor Györgynek olyan benyomása támadt, mintha közjogi kiváltságokkal akarnának felruházni bizonyos egyházakat.

Az egyházi törvényt kétszer semmisítette meg az Alkotmánybíróság, a közelmúltban jogerőre emelkedett az európai emberi jogi bíróság elmarasztaló határozata is. Súlyos tekintélyvesztés érte a kormányt és a törvényhozást – jelentette ki Wildmann János teológus, az Egyházfórum című folyóirat alapítója. Az egyházaknak szerinte hitelességük érdekében le kell mondaniuk privilégiumaikról (sok esetben most nem lehet ellenőrizni a pénzek felhasználását), és születnie kell egy új egyházi törvénynek, amely megfelel az európai normáknak.

Fábri György előrebocsátotta, hogy nem az ELTE kommunikációs főigazgatójaként, hanem az evangélikus egyház északi egyházkerületének felügyelőjeként vesz részt a fórumon. Elmondta, hogy néhány éve egy belső felmérésben rákérdeztek az evangélikus egyház közéleti és politikai szerepvállalására is. Kiderült, hogy teljesen megoszlanak a vélemények: hasonló arányban vannak azok, akik nagyobb közéleti és politikai aktivitást várnának el az egyháztól, mint azok, akik kisebbet. A harmadik csoport szerint minden úgy jó, ahogyan van.

Az egyházkerületi felügyelő a jelenlévők figyelmébe ajánlotta, hogy olyan országban beszélgetnek, ahol negyven éven keresztül az állam – időszakonként eltérő intenzitással – politikai, adminisztratív és ideológiai pressziót gyakorolt az egyházakra. A rendszerváltozáskor az egyházi törvény sem számolt az előző korszak realitásával, ezt – mondta – „nem játszottuk le huszonöt évvel ezelőtt".

Olyan görcsök alakultak ki, amelyek a politika részéről a legrosszabb megoldásokhoz vezettek – állapította meg Fábri György. Utalt arra, hogy az általános iskolákban „kötelezően választható" tantárgyként bevezették a hittant és erkölcstant. Közlése szerint ennél ártóbb lépést keveset tud elképzelni. A hittanos csoportlétszámok meghatározásával esélytelenné tették a kisebb egyházakat, nincs elegendő hitoktató, ráadásul a hittan és erkölcstan egyfajta „kategóriahibaként" értelmezhető. Hisz a kettő nem alternatívája egymásnak, hanem két külön világ.

A politikai retorika eltakarja, másrészt uralja a szakszerűséget – közölte Máté-Tóth András teológus, valláskutató. Majd hozzátette: a megállapítás nem kizárólag az egyházpolitikára, hanem a gazdaságra, az egészségügyre és az élet más területeire is érvényes.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.