A választási eljárásról szóló törvény kizárja a levélben történő szavazás lehetőségét a magyarországi lakcímmel rendelkező, ám a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgárok esetében – ezt kifogásolta a Londontól több mint száz kilométerre dolgozó magánszemély. Beadványában egyebek mellett arra hivatkozott, hogy a határon túli magyar állampolgárok levélben is leadhatják a voksukat, ami számára hátrányos megkülönböztetést jelent, hiszen neki a voksa leadása érdekében utaznia kellene, amellyel kapcsolatban jelentős költségei merülnének fel, ráadásul a munkája miatt nincs lehetősége tartósan távol lenni.
Az alkotmánybírákat ez hidegen hagyta, és a testület azzal érvelt, hogy a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok kapcsolata az állammal közvetlenebb és erősebb, mint az ilyen állandó lakóhellyel nem rendelkező választópolgároké. Tőlük tehát elvárható, hogy szavazatukat – akár a külképviseleteken – személyesen adják le.
Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkezők szavazati joga teljes: mind a pártlistára, mind az egyéni választókerületi jelöltekre szavazhatnak, szemben azokkal a határon túliakkal, akik levélben voksolhatnak ugyan, de csak a pártlistákra.
A szabályozás a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgároknak többletterhet okozhat azokkal szemben, akik Magyarországon nem rendelkeznek állandó lakóhellyel – ismeri el az AB –, de a megkülönböztetésnek van objektív, az alaptörvényben rögzített szemponton nyugvó, tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indoka, ezért a kifogásolt jogszabály nem alaptörvény-ellenes.
Az Alkotmánybíróság az indokolásában utalt arra is, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága a Vámos és társai kontra Magyarország ügyben nem találta elfogadhatónak azt a kérelmet, amely az Emberi Jogok Európai Egyezménye sérelmét lényegében ehhez az ügyhöz hasonló indokok alapján vélelmezte.
Az AB ugyanakkor leszögezte: a törvényalkotó megváltoztathatja a korábbi, mérlegelésen alapuló döntését, amennyiben annak a technikai és a biztonsági feltételeit adottnak látja. Vagyis: bevezethet olyan szabályozást, amely a szavazás napján külföldön tartózkodó valamennyi választópolgár számára lehetővé teszi, hogy a voksát levélben adja le.
A határozathoz Czine Ágnes, Lévay Miklós, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter alkotmánybíró különvéleményt fűzött. Ők úgy vélik, hogy a panaszosnak van igaza, mert a választásra jogosultak közötti efféle megkülönböztetés alkotmányosan nem támasztható alá.
