galéria megtekintése

A Greenpeace meghekkelte a kishantosi földeladást

9 komment


Hargitai Miklós

Zöldaktivisták szállták meg Székesfehérváron a kishantosi földárverésnek helyt adó épületet. A házat teletapétázták és hozzáláncolták magukat a bútorokhoz.

Behúzott függönyök és zárt ajtók mögött, egy ablakon belógatott zöldaktivista lábának és megafonjának jelenlétében fejeződött be szerdán Székesfehérváron az a földárverés, ahol a kishantosi biogazdaság egykor bérelt földjeire lehetett licitálni. A Greenpeace azért igyekezett megakadályozni az árverést, mert az érintett földek bérleti joga egyelőre perek tárgya.

Fotó: Greenpeace

A zöldek első lépésben az árverezés helyszínéül szolgáló terem különböző tereptárgyaihoz láncolták magukat, egyiküket, aki a radiátorhoz rögzítette a derekát, órákig nem tudták eltávolítani.

 
Fotó: Greenpeace

Ezután az aktivisták felmásztak a Türr István Képző és Kutató Intézet tetejére, ahol az árverések zajlottak, és 25 méteres „FÖLDRABLÁS" feliratot festettek rá biológiailag lebomló festékkel. Az egyik civilt kötélen lógatták le az épület tetejéről; ő a lábával megakadályozta a terem egyik ablakának bezárását és besötétítését, az árverés alatt folyamatosan megafonba mondta a szervezet tiltakozó szövegét.

Az árverést végül több órás késéssel, zárt ajtók mögött tartották meg.

A nemzetközi hírű Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Magyarország legnagyobb alapterületű, 452 hektárnyi biogazdasága. Kishantos 21 éven át termelt vegyszermentesen az ország egyik legértékesebb földjén, és másfél évtizede – Magyarországon egyetlenként – ingyenes elméleti és gyakorlati oktatással is segíti az ökológiai gazdálkodás elterjedését.

A kishantosi központ a gazdálkodáshoz a magyar államtól bérelt szántóföldet, egészen 2013-ig. Mindenki megdöbbenésére azonban a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) ekkor úgy döntött, hogy hiába a társadalmi hasznosság és a nemzetközi ismertség, nem hosszabbítja meg újra Kishantos bérleti jogát, hanem a földeket egy vitatott, jogsértő pályázat során másoknak ítélte. Kishantos a döntést bíróságon támadta meg.

Fotó: Greenpeace

Az ügyben érintett 452 hektáros terület mindig is a magyar állam tulajdonában állt. Az állami földek kezelése a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) feladata. A Greenpeace szerint minden racionális szemponttal szembemegy, hogy 21 évnyi zavartalan működés után 2013-ban az NFA úgy döntött, nem hosszabbítja meg újra Kishantos bérleti jogát, hanem egy vitatott, jogsértő pályázat során szétszabdalta, és másoknak ítélte a földeket.

A pályázat tartalmát a Greenpeace és a kishantosiak is kifogásolták, mivel a kiírás nem tartalmazta a további biogazdálkodás kikötését., majd a pályázat eredményhirdetését követően a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ jogorvoslattal élt a pályázat ellen.

Fotó: Greenpeace

A földművelésügyi tárca által „helyieknek" és „gazdáknak" minősített új bérlők között bálásruha-kereskedők, építési vállalkozók is vannak. A jogi eljárások jelenleg is zajlanak, ennek azonban nincs nyoma azokban az iratokban, amelyek alapján most árverésre bocsátották a vitatott jogállású földeket.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.