„Nem ülhetünk a babérjainkon" – ezt a tanulságot vonta le Orbán Viktor a Fidesz veszprémi választási kudarcából. A miniszterelnök a Facebookon hétfőn azt üzente a Fidesz veszprémi támogatóinak és az aktivistáinak, hogy tiszteletben tartják a választók döntését, és továbbra is kiállnak a veszprémiekért. A kétharmad elvesztésére nem is célzott.

Navracsics Tibor új stratégiát sürgetett, Veszprémben már a választás éjszakáján úgy fogalmazott, „a választóknak igazuk van", és ezek szerint új stratégiát kell kialakítania a Fidesznek. Az uniós biztos, aki tavasszal 20 százalékos fölénnyel győzött a veszprémi körzetben szocialista riválisa előtt, elmondása szerint nem „globálisan" a Fidesz-stratégiára gondolt, hanem a veszprémi körzetre, és arra, hogy 2018-ban vissza lehessen hódítani az elveszett mandátumot.

Kósa Lajos viszont hétfő reggel az köztelevízióban nem beszélt taktikai irányvonalváltástól, az erre vonatkozó kérdésre mindössze annyit mondott, hogy Tapolcán a következő időközi választáson „akkor is mást kell csinálni", ha győztek volna Veszprémben. „Ez most így sikerült" – kommentálta a Fidesz ügyvezető alelnöke a Kossuth Rádióban a kudarcot. (Egy, a Fidesz számára sikeres abaújszántói időközi választással példálózott, szerinte a győztes fideszes polgármester „rommá verte" a baloldali jelöltet, de ennek is „óvatosan" kell örülni. A megjegyzéssel nyilván arra célzott, hogy a veszprémi kudarcot sem szabad túldimenzionálni.) Kósa a vereséget azzal magyarázta, hogy a jobboldali szavazók számára nem volt tétje a voksolásnak, így nem mentek el, de más pártra sem szavaztak. „Egy csomó mindent nekünk is át kell gondolnunk, hogy mivel tudnánk még jobban szolgálni az emberek érdekeit" – súrolta az önkritika határát.

„Mi kormányzunk, és stabil a kormánytöbbség. Tapolcán viszont kötelező a győzelem" – állítólag ez volt a legfontosabb konklúzió hétfő délután, a Fidesz-elnökség rendkívüli ülésén, amelyen a miniszterelnök részvételével a veszprémi bukás okait elemezték. Konkrétumok nem szivárogtak ki, előzetesen azt lehetett hallani, hogy Némedi Lajos nem volt rokonszenves, az MSZMP-s múltja miatt a veszprémi fideszesek sem szerették (és állítólag azért sem, mert kerékbilincs-cége volt valamikor), a Simicska-affér megzavarta a jobboldali identitást (a jobboldalon már azt sem értették, hogy Simicska miért jelentkezett be tavaly Veszprémbe), G. Fodor Gábor Magyar Narancs-interjúja pedig – amelyben a polgári Magyarország értékvilágot politikai terméknek nevezte – sokak szerint akkor sem lehetett volna szerencsétlenebbül időzítve, ha a századvéges elemző „a baloldalnak dolgozott volna". Volt, aki a szerencsétlen veszprémi csillagálláshoz sorolta, hogy Navracsics nem kampányolt „eléggé" Némedi mellett, de azt a mentséget hozták fel számára, hogy az ő személyes jelöltje Ovádi Péter volt, másrészt Orbán sem korteskedett Némedi mellett.

Az elnökségi ülés körülbelül egyórás volt – mondták munkatársunknak, és nem volt purparlé, Orbán és a vezérkar a belső mérések alapján „fel volt készülve" a vereségre, azért is szólt a Fidesz-kommunikáció a kétharmad bagatellizálásáról. A fideszes és kereszténydemokrata képviselőknek viszont senki sem szólt előre, így számukra „döbbenetes" volt, hogy a függetlenként induló Kész Zoltán legyőzte Némedit, és hogy az alpolgármester csak az áprilisi Fidesz-szavazók felét tudta megszólítani.

Fideszes forrásaink szerint a kormánypárt április 12-re, a tapolcai választásra már Veszprémmel párhuzamosan készült. Az egyik elnökségi tag meglehetősen paradox okfejtéssel azt magyarázta lapunknak, szerencse, hogy a tapolcai körzetben legalább olyan erős a Jobbik, mint a baloldal, ezért a „harmadik harmad", ez a Fidesz győzelmi esélyét növeli. Az őszi polgármester-választást az elemzések szerint a Fidesz a tapolcai kórház cserbenhagyása miatt veszítette el (a tapolcaiaknak is Ajkára kell utazniuk), ezért a kormányzati kommunikáció április 12-ig hangsúlyosan szól az egészségügy jobbításáról. Másrészt előveszik a negatív kampányfegyvert a Jobbikkal szemben, különösen, hogy ősszel Tapolcán jobbikos lett a polgármester.