Mindebben a legnagyobb szerepe az egyéni kerületek megnövelt súlyának, a második forduló eltörlésének és a „győzteskompenzációnak" van – véli László Róbert. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az egyéni körzetben győztes egyéni jelölt után is jóváírnak a listán az első és második helyezett szavazatai közötti különbség mínusz egy voksot.
A külhoni magyar állampolgárok szavazatszáma minden várakozást alulmúlt, s mindössze 127 ezer érvényes voksot jelentett, miközben 231 ezer regisztrációs kérelem érkezett. Így – bár 122 és fél ezren a Fideszt támogatták – ez mindössze egy mandátumot vitt át az LMP-től a kormányoldalhoz. Mivel azonban a kétharmad éppen egy képviselői helyen múlott, ez a bő százezres szavazattömeg is nélkülözhetetlennek bizonyult.
A győzteskompenzáció hatása ennél jóval jelentősebb: hat extra mandátumot hozott a Fidesznek (hármat az MSZP, kettőt a Jobbik, egyet az LMP kárára). Ha a külhoni voksokat, illetve a nyertes egyéni jelöltek után járó töredékszavazatokat kivesszük a rendszerből (ez a lehetséges legjobb összehasonlítás az előző választási szisztémával), akkor azt kapjuk, hogy a baloldali szövetségtől és a Jobbiktól három-három, az LMP-től egy mandátum ment át a Fideszhez – állítja László Róbert
Az ellenőrizhetetlenül elkölthető kampánypénzekre utazó kamupártok nélkül nagy valószínűséggel szintén nem lenne meg a kétharmad – véli az elemző. Bár az elvesző szavazatok csaknem pontosan négy százalékos aránya nem mondható soknak, ahhoz ezek a szerveződések elegendő protest-, illetve esetleg csak tévedésből leadott voksot gyűjtöttek, hogy számos kerületben spekulálható legyen, mi történt volna, ha jelöltjeik nem szerepelnek a szavazólapon.
Sosem derül ki, hogyan szavazott volna az az összesen 182 ezer választópolgár, aki valamilyen miniformációt támogatott; a közülük legjobban teljesítő Munkáspárt is 28 ezer vokssal csupán 0,56 százalékot szerzett. Az is definíció kérdése, hogy a 14 közül melyek tekinthető egyáltalán kamupártnak – fogalmaz a szakértő –, de a legmegengedőbb megközelítés szerint is e körbe sorolja a nyilvánvalóan a Bajnai Gordon pártjára voksolni kívánók átverésére hivatott Együtt 2014-et (14 ezer szavazat), de talán a Sportos és Egészséges Magyarországért Pártot (12 és fél ezer szavazat), az Új Dimenzió Pártot (2100 szavazat) és az Új Magyarország Pártot is (1578 szavazat) is.
Indulásuk következményeit László Róbert egy példával érzékelteti: a budapesti 15-ös egyéni választükerületben, ahol 16 jelölt indult, 197 szavazatot szerzett az Együtt 2014 jelöltje, miközben a fideszes Kucsák László mindössze hatvan vokssal győzte le a baloldali Kunhalmi Ágnest.
A Munkáspárton kívül egyébként egyedül a Zöldek Pártjának sikerült az ajánlóíveken összegyűjtött aláírásoknál több szavazatot szereznie.
