A fiatalokat nem nyűgözte le Orbánék atomálma
Bár a paksi atomerőmű 2009 óta járja interaktív atomkamionjával a nyári fesztiválokat, a Jövőnk energiája fantáziacímű, az atomenergiát a megújulók közelébe pozicionáló kampány a jelek szerint nem érte el a célját: az idei EFOTT-on készült felmérés alapján az egyetemista és főiskolás közönség az atomot a leginkább elutasított energiaforrások közé sorolja. A fiatalok a nukleáris hulladékot és az orosz függést tartják az atomerőmű legkárosabb mellékhatásának.
Az 1976 óta ismétlődő EFOTT (Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója) az elnevezésének megfelelően a jövő értelmisége találkozóhelyének tekinthető: nem politikai, hanem életkori és edukációs szempontok szerint szűrt közönségének gondolatait a pártoktól a multicégekig sokan, sokféle eszközzel igyekeznek felmérni a fesztivál napjai alatt. Az idei program során az Energiaklub is a véleménygyűjtők között volt: a szakpolitikai szervezet kérdőíves módszerrel 300, átlagosan 23 éves fiatalt kérdezett meg arról, hogyan vélekednek az energiapolitika kívánatos irányairól. Arra a kérdésre, hogy milyen energiaforrásokat kellene a jövőben leginkább kihasználni Magyarországon, a lehetséges válaszok közül 83 százalék jelölte meg a nap- és 68 százalék a szélenergiát, ezenkívül a geotermikus energia és a biomassza kapott csak értékelhető szavazatmennyiséget. Az atomenergia 16 százalékkal a vert mezőnyben végzett, kevesebb szavazatot csak a földgáz (9 százalék), illetve a szén és a lignit (4 százalék) kapott.
A válaszadókat a tervezett paksi atomerőmű-bővítéssel kapcsolatos félelmekről is megkérdezték. A legtöbb embert a sugárzó hulladék sorsának rendezetlensége, illetve az orosz hitel és az orosz technológia miatt megnövekvő orosz befolyás zavarja, emellett a korrupciós és a terrorkockázatot, illetve a túlságosan drága kivitelezést is sokan említették. A „nincsenek aggályaim” opciót mindössze hat százalék jelölte meg.
A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, hogy a fesztivállátogatók szerint miért nem épül több zöldenergiát hasznosító létesítmény Magyarországon – a válaszok szerint főleg azért, mert mesterségesen akadályozzák a megújulók térnyerését, amíg a kormányhoz közeli körök kiépítik a saját megújulós cégeiket, de komoly problémát jelent a kiszámíthatatlan szabályozási környezet, illetve az is, hogy túl sok kenőpénzt kell fizetni, mire egy beruházás megvalósulhat. Alig tíz százalék vélekedik úgy, hogy a kedvezőtlen nap- és szélviszonyok hátráltatják a beruházásokat.