A fiatalok gyors információkra vágynak, nem elmélyült fejtegetésekre
Nem ez az egyetlen markáns különbség azonban a korosztályok között az információk feldolgozása kapcsán: a 30 év feletti válaszadók inkább az olyan tanórákat tartják hatékonyabbnak, ahol az oktató alaposan elmagyarázza a tananyagot, a 16 és 25 év közöttiek mintegy fele viszont a látványos vizuális elemekkel kiegészített előadások anyagát tartja a legkönnyebben megjegyezhetőnek.
Az oktatásban tapasztalt nehézségek között a felmérés legfiatalabb résztvevői kiugróan magas arányban (30 százalékban) jelölték meg az egybefüggő, szóbeli összefoglalókat, mint a számonkérés módszerét – pontosan kétszer annyian, mint a 25 fölötti korcsoport.
Nem meglepő mindez azonban, ha ismerjük a korosztály sajátosságait - állítják a szakértők. – A Z generáció tagjai számára nehézséget okoz az ismeretek lineáris feldolgozása, vagy az egyirányú koncentráció: ezt mostanra tényként kezeljük – mutat rá Tari Annamária, pszichológus. – Figyelmük rövidebb ideig tart, de több pályán mozog egyszerre, és türelmetlenebbek. Éppen ezért nehezebben követik az elméleti levezetéseket – a kézzelfogható, gyakorlati példa fontos számukra.
– Az olvasás és szövegértés elmélyült figyelmet igényel, ami nem feltétlenül gyors folyamat – ez a mai fiatalok számára, úgy tűnik, nem annyira vonzó. A keresőmotorok gyorsasága a realitásban is megváltoztatta a gondolkodáshoz szükséges idő definícióját - a fiatal digitális generáció átszokott erre a sebességre. Mindebből következik, hogy a hatékony oktatásnak módszertanában a diákok megváltozott igényeihez kell alakulnia, hiszen ezeket a kognitív folyamatokat figyelembe kell vennie – véli a szakember.
– Az, hogy különböző multimédiás tartalmakkal is színesítsük az előadásokat, órákat, szinte alapvető, de ennél jóval tovább kell mennünk, ha a Z generáció oktatásáról van szó – hangsúlyozza Kis Márta, a BKF Módszertani Intézetének vezetője. – A vizualizáció, az aktivizálás és a kooperatív módszerek azok, amelyekkel hatékonyabban tudjuk átadni az ismereteket a fiataloknak. Vagyis nem elég, ha színessé-szagossá tesszük az órákat, hiszen így legfeljebb a hagyományos, frontális módszertant dobjuk fel kicsit – mutat rá az oktató, aki szerint ennél is fontosabb a fiatalok folyamatos bevonása, az óra közbeni feladatmegoldás, vagy akár a közös, online jegyzetelés.
– Ez a generáció rögtön szereti látni a munkája eredményét, és azonnali visszacsatolást vár el. Éppen ezért tartozik nálunk például online felület az egyes kurzusokhoz, ahol nemcsak a felmerülő kérdések szinte azonnali megvitatására van lehetőség, de a megszerzett tudás gyorstesztelésére is – közölte.
Vass László, a főiskola rektora szerint a képlet egyszerűnek tűnik: hatékony szakembert adni a munkaerőpiacnak csak hatékony tudással lehetséges. – Ehhez azonban hiba lenne elvárni, hogy a hallgató alkalmazkodjon az elavuló oktatási és értékelési módszerekhez. A jól működő felsőoktatásnak élen kell járnia nemcsak a képzési tartalom, hanem a módszerek fejlesztésében is. Csak a Z generáció attitűdjeit figyelembe vevő oktatási folyamat érheti el a célt: a diplomások kívánatos kompetenciáinak eredményes fejlesztését – fogalmazott.