Túl messze van az EU
Az Európai Unió a többségtől igen távol áll, és ez a második oka annak, hogy a szavazásra jogosultak döntő többsége távol maradt – véli Szoboszlai. Nem tekinthető kivételesnek az az álláspont – fogalmazott –, hogy a közösség működéséből leginkább az elit húz hasznot. Az pedig, ha uniós támogatásból főként új városközpontok, szökőkutat, díszburkolatok épülnek, tényleg csak azt a vélekedést támasztja alá – tette hozzá.
A hazánknak nyújtott közösségi támogatások viszont a foglalkoztatást érdemben nem befolyásolták, nem létesültek új munkahelyek, de az EU a válságkezelésben sem bizonyult igazán hatékonynak – hoz fel további érveket Szoboszlai. Az unió egyértelműen restrikciós politikát folytatott, és szerinte ez sem váltott ki különösebb szimpátiát nálunk, de máshol sem.
Az EU-választás most egyébként sem az unió jövőjéről szólt – hangsúlyozta a politológus. Brüsszel messze van – mondhatják sokan –, és a Magyarországnak jutó 21 képviselői hely különben is kevés ahhoz, hogy a 751 fős parlamentben érdemi befolyást gyakorolhassunk az EU működésére. De arról is csak keveset lehetett hallani, hogy egyik vagy másik párt mit akarna elérni, ha mandátumhoz jut.
Belpoltikai tétje van a választásnak
Így Szoboszlai szerint polgárok sora hajlamos azt gondolni, hogy inkább belpolitikai tétje van annak, miként alakulnak az eredmények. A közömbösség pedig mindjárt ítéletet is jelent arról, hogyan mennek nálunk a dolgok. A politológus úgy látja, régi kelet-európai hagyományai vannak annak, miként lehet a nem cselekvéssel is véleményt nyilvánítani, lázadni a fennálló rend ellen. Hangsúlyozta: a tömeges távolmaradás mögött ez is meghúzódhat.
És persze az unióellenes retorika, hiszen a Fidesz vezetői folyamatosan az EU ellen folyó szabadságharcról beszélnek, mert Brüsszel – amely nem partner, hanem inkább ellenfél – korlátozza a nemzeti szuverenitásunkat, beleszól a belügyeinkbe, elveszi tőlünk a pálinkát, meg az akácot, ugyanakkor kellő tiszteletet sem ad nakünk. Szoboszlai állítja: az lenne a csoda, ha ilyen kormányzati retorika mellett többen mentek volna el szavazni.
Arra a kérdésre, hogy az április 6-i választás mennyiben befolyásolhatta a részvételi hajlandóságot, Szoboszlai leszögezte: a hatás kiszámíthatatlan. Az akkori eredmények alapján a toronymagasan győztes Fidesz hívei éppen úgy a távolmaradás mellett dönthettek, mint a katasztrofálisan szereplő baloldal támogatói. Felvetődhet persze, hogy a vesztesek revánsot vesznek, de az alacsony részvétel a politológus szerint azt mutatja, hogy erről szó sincs.
De hogy ténylegesen mely pártok hívei vonultak passzivitásba, s kinek használt az alacsony részvétel, azt nem kívánta találgatni, mert úgyis hamarosan kiderül.
Krekó: a kampány teljes hiánya
Krekó Péter politológus, a Political Capital vezetője az alacsony részvételt érthetőnek tartja, hiszen 2009-ben is mindössze a jogosultak 36 százaléka szavazott, amikor jóval nagyobb volt a belpolitikai tét. A kormány ráadásul tudatosan szétválasztotta az uniós és a parlamenti választást, ami sokakat visszatarthatott.
A politológus emlékeztetett rá: a kormány azzal érvelt, hogy az unió szeretné elkülöníteni az EU-s és a hazai országgyűlési választásokat. De ez nem igaz, hiszen Belgiumban most egyszerre rendezték meg parlamenti és uniós választás. Krekó szerint nálunk nem kis részben azért nagy a passzivitás, mert nálunk az embereket rövid időn belül kétszer szólították az urnákhoz.
Orbán Viktor korábban azt nyilatkozta, hogy a választás tétje az is: mennyire bíznak az emberek az unióban. Krekó jelezte, hogy az alacsony részvételi adatokra hivatkozva bizonyára sokszor fogják hangoztatni, hogy mi nem szeretjük az EU-t. A 2009-es EP-választás után készült felmérés viszont egészen mást mutat: az unió iránt a bizalom azokban az államokban a legmagasabb, amelyekben a legkevesebben szavaztak- A politológus magyarázata: ez nem az ellenszenvet jelzi, s nem is feltétlenül érdektelenség. Inkább arról lehet szó – fogalmazott –, hogy az emberek úgy látják, az unióban rendben mennek a dolgok, és ezért nincs különösebb jelentősége a voksuknak.
Az alacsony részvételt ugyanakkor a kampány csaknem teljes hiánya is magyarázza – mondta Krekó. Szerinte az Együtt-PM viszonylag intenzív és ötletes kampányt folytatott, miközben a szocialisták nem árulták el, miért kellene rájuk szavazni, s a DK sem vetett be nagyobb erőket. Úgy véli, az LMP pedig elsősorban abban bízott, hogy a parlamenti választáson elért viszonylagos sikere elég lendületet ad a számukra.
Markáns kampányt a Jobbik sem folytatott, ráadásul a kémügy a legrosszabb pillanatban jött a szélsőjobbnak. A politológus a Fidesz kapcsán pedig azt jegyezte meg, hogy a kormányoldal elsősorban saját törzsszavazóit, azon belül is az euroszkeptikus békemeneteseket igyekezett megszólítani, hiszen nekik most elég egymillió elkötelezett ember.
