A rendőrökkel vitették el május 17-én Botka László szegedi polgármester titkárságáról Szabó Bálintot, a ház előtt tüntető Cserepes sori kereskedők képviselőjét. Szabó a polgármesterrel akart találkozni, kérve, hogy vonassa vissza az önkormányzat cégével azoknak a kereskedőknek kikézbesített felmondást, akik nem akarták aláírni a jelentősen felemelt összegről szóló bérleti szerződést.

Aznap kilenc órán át tartották fogva a rendőrségen, és végül garázdaság miatt nyomozást indítottak ellene. A gyanú alapja az volt, hogy Szabó félretolta az őt feltartóztatni akaró titkárságvezető hölgyet. A Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség megszüntette a nyomozást.

Mint Szanka Ferenc ügyészségi szóvivő pénteken kiadott közleményében írta: hiányzott a garázdaság megállapításához szükséges erőszakos és kihívóan közösségellenes jelleg a gyanúsított magatartásából. Tekintettel a helyszínre és Szabó Bálint szándékára, a leírt cselekmény nem bűncselekmény.

Időközben befejezte a vizsgálatot a Cserepes sori piacon Bálint-Hankóczy Beatrix makói jegyző. A kereskedők ugyanis birtokvédelmet kértek Mózes Ervin szegedi jegyzőtől, ő azonban – noha nem tartotta elfogultnak magát – csak halogatta a vizsgálatot. Így a kereskedők hamarosan kicsúsztak volna a jogvesztő határidőből. A Csongrád Megyei Kormányhivatal végül a makói jegyzőt jelölte ki az eljárások lefolytatására, aki a 37 panaszos közül 30-nak az esetében megállapította, hogy az önkormányzati cég képviselői birtokháborítást követtek el.

A birtokvédelmet azért kérték, mert a piacigazgató azzal fenyegette meg őket, hogy június 1-jétől nem árusíthatnak a piacon, ha nem írják alá a velük nem egyeztetett, jelentősen fölemelt összegű szerződést. A felmondás ügyében szintén 30-an fordultak a Szegedi Járásbírósághoz, hogy mondja ki: érvénytelen a felmondás. Mivel megkapták a birtokvédelmet, a jogerős ítéletig nem lehet őket és árujukat erőszakosan eltávolítani a piacról – mint történt az a Mars téri kereskedőkkel szintén Szegeden, 2009-ben.

A helyi médiában számháború is kibontakozott arról, hogy egyáltalán hány kereskedő árul a Cserepes soron, közülük hányan írták alá a felemelt összegű szerződést, hányan költöztek el más üzlethelyiségbe, és hányan tartanak ki, hogy megvédjék a megélhetésüket. Mindenki más számokat mond, Rácz Attila piacigazgató szerint a kisebbség nem akar fizetni, Szabó Bálint szerint viszont a piacigazgató olyan szerződést akar aláíratni a bérlőkkel, amelyben eleve lemondanak a birtokvédelemről.

Ebben az esetben felmerül a kérdés: mi a célja a Cserepes sori piacon a rendszerváltozás óta békés állapotok megzavarásának? Ami a szegénypiac kereskedőinek sok, az a tulajdonos önkormányzatnak jelentéktelen összeg. Noha többször cáfolták, mégis tartja magát a hír, hogy valójában az értékes ingatlanról akarják elűzni az ott árusító és vásárló kisembereket, hogy azt tőkeerős befektetőknek adhassák el.

Pénteken Rácz Attila, a Cserepes Sori Piac Kft. ügyvezető igazgatója önként visszavonta a felmondást mindazoktól a kereskedőktől, akik nem írták alá a felemelt díjas szerződést, és bírósághoz fordultak. Aki aláírta, az fizetheti a felemelt bérleti díjat.