„A civil támogatáskezelés jó gyakorlata" címmel rendeztek konferenciát Budapesten a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) támogatásainak szétosztásában közreműködő magyar és európai szervezetek. Ahogyan Katrine Steinfeld, a budapesti norvég követség tanácsosa elmondta, Norvégia 16 országban működtet támogatási programot, és a civil kezdeményezések segítése mindenütt prioritás.

Maguk a programok 2012-2013 környékén indultak, így már mindenütt túl vannak a „félidőn", a hátralévő időben a támogatott projektek végrehajtására és monitorozására helyeződik a hangsúly. A tanácskozáson hivatalosan nem esett szó a magyar kormánynak a norvég alap civiljei ellen indított támadásáról – mint megtudtuk, az ügy pillanatnyilag parkolópályán van, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal beavatkozásának és az adószámok felfüggesztésének jogosságát bírósági kérésre az Alkotmánybíróság vizsgálja.

A támogatott országokból összegyűlt résztvevők elfogadtak egy közös álláspontot arról, hogy a minden érintett államban jól működő NCTA-pogramok mintájára az uniós források egy részét is hasonló elven kellene szétosztani: olyan célzott, szektorális fejlesztési pályázatokra lenne szükség, ahol megvalósul a kormányoktól független támogatásközvetítés, az állami bürokrácia bevett eljárásai helyett a partneri kommunikáció és a részvétel alapján választják ki a támogatásra érdemes projekteket, a megaberuházások helyett kisléptékű kezdeményezéseket támogatnak, és nem szorítkoznak csupán a pénzosztásra, hanem tanácsadást, szervezet- és együttműködésfejlesztést is végeznek.

A 16 ország tapasztalatai alapján ugyanis ezek a civil projektek sokkal nagyobb hatásfokkal hasznosulnak, és sokkal kevésbé jellemzi őket a politikai elfogultsággal párosuló korrupció, mint az állami intézményrendszerben szétosztott uniós támogatások esetében.

(H. M.)