A Galamus-csoport honlapján eddig megszólalt az ügyben Mihancsik Zsófia, Krémer Ferenc, Herényi Károly, Andor Mihály, Gyurcsány Ferenc, Debreczeni József és Varga Andrea.
Mihancsik Zsófia azt írta: nem lehet, hogy a Demokratikus Koalíció helyi elnöke azzal érveljen Pásztor Albert közös jelölése mellett, hogy Miskolcon „békére van szükség, ezért azt javasolják, hogy Pásztor Albert volt városi rendőrkapitány legyen a demokratikus ellenzék közös polgármesterjelöltje, mert ő az ’aki kimondja, amit más körülír, és megteszi, amit mások nem’.”
Mint fogalmaz, az nem lehet, hogy még mindig ezt tekintik „igazságnak”, amit egy jó politikus kimond. Nem lehet, hogy önmagukat demokratikusnak tartó pártok a miskolciak cigányellenességére alapozva akarjanak önkormányzati választást nyerni.
Krémer Ferenc szerint a Pásztor-ügy csak jelenség és nem csupán a saját bűneikkel szembenézni képtelen miskolciak hibája, bűneik pedig szép számúak, ahogyan az ország többi önkormányzatáé is. Meggyőződése, hogy az, amit ma cigány-problémának neveznek, a rövidlátó, önző és tisztességtelen helyi politikusok tevékenységének következménye.
Mint írja, ők voltak azok, akik a munkanélküliség és a szegénység problémáját már a kilencvenes években elkezdték kriminalizálni, az ő tevékenységük vezetett a nyíltan neonáci pártok és polgármesterek megjelenéséhez, és az ő tevékenységük hitelesítette őket.
Herényi Károly szerint az már végképp nincsen rendben, hogy a parlamenti ellenzék, egy kivétellel, cigányügyben nagykoalícióra lépjen a Jobbiktól kezdve az összes nemzetrontó bitanggal. Ha ez a szerencsétlen csoportosulás meg az intellektuális potenciálja azt tudta kiizzani magából, hogy Miskolc úgy vehető be, ha a mostani, cigányokat alkotmányellenesen kitelepíteni akaró hatalmat egy cigányügyben bűnös mondatáról elhíresült rendőrtiszttel akarja megdönteni, akkor ott igen nagy a deficit. Fájóan nagy - írja Herényi.
Andor Mihály fölteszi a kérdést a DK-nak: mit tud tenni ilyen helyzetben egy demokratikus párt? Követheti az orbáni receptet, és kizárhatja a pártból a miskolci szervezetet? Ha demokrata, akkor aligha. Belenyugodhat a miskolciak döntésébe, és Pásztor Albert mögé áll? Ha elvszerű, akkor aligha. Mint írja, a DK politikusainak meg kell találniuk a megfelelő választ, és most, az első esetnél kell megtalálniuk.
Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, a DK elnöke megvédte Pásztor jelölését. Mint írja, Miskolcon tömegesen néznek farkasszemet egymással cigányok és nem cigányok. Méregetik egymást, a nem cigányok menekülnek a cigányok elől.
"Papolhatunk integrációról, de ott, Miskolcon és még ezernyi helyen elkülönülés és félelem van. És növekvő gyűlölet. Csak mondom: magyar gyűlöl magyart, magyar fél magyartól. Cigány magyar meg nem cigány magyar" - fogalmaz Gyurcsány, ami azért érdekes, mert Pásztort az ő miniszterelnöksége alatt váltották le. Mint Andor Mihály közölte: "miatta az MSZP egyszer már felmosta a padlót Gyurcsány Ferenccel".
Megvédte Pásztort az évek óta Miskolcon élő Debreczeni József is, aki azt írta: amit a volt rendőrkapitány mondott, arra "nem vetülhet rá a legenyhébb rasszizmusnak még az árnyéka sem". Rávetíteni szerinte persze lehet, ahogy tették ezt annak idején, s ahogy most is teszik.
Debreczeni szerint az kétségkívül fölvethető, hogy Pásztor kijelentései a miskolci lakosság köreiben kiválthattak cigányellenes, mi több, rasszista indulatot vagy érzületet, s elismeri azt is, hogy Pásztor Albert helyenként kellő empátia nélkül, pontatlanul, rosszul fogalmazott. De hozzáteszi: Pásztor Albert demokratikus elkötelezettsége és tisztessége számára elvitathatatlan.
Nyílt levelet írt az Együtt-PM politikusaihoz és a baloldali liberális értelmiséghez Varga Andrea miskolci szociológus, védőnő, mentálhigiénés szakember. Mint fogalmaz, ahhoz, hogy értelmes párbeszéd és valódi problémamegoldás lehessen Miskolcon, szükség van a balliberális rugalmasságra és egy kommunikációs csatornára.
Szerinte "ez a kommunikációs csatorna ma, 2014-ben Miskolcon Pásztor Albert lehet. Azért, mert ő az, akin keresztül eljuthatunk a frusztrált és dühös lakossághoz. Ez nem az elveink feladását jelenti, hanem a helyzet reális ismeretén alapuló problémamegoldást. Csak akkor van esélye a városnak, akkor van esélye a rasszizmus megállításának, ha el tudjuk juttatni és el tudjuk fogadtatni a megoldásainkat, amelyek a balliberális értékrend szerint támogatott valódi megoldások" - írja Varga Andrea.
