galéria megtekintése

A kormány annyit ad a BKV-nak, amennyi szükséges

Az írás a Népszabadság
2014. 05. 10. számában
jelent meg.


Szalai Anna
Népszabadság

A fővárosi Fidesz-frakció vezetője bízik az őszi sikerben, de nem tudja, hogy ki kerülhet fel a fővárosi listára. Németh Zoltán szerint az elmúlt négy évben a frakció sikeresen dolgozott együtt mindenkivel. De még nem látja sem a trolitender végét, sem a 3-as metró felújításának kezdetét.

– Meglehetősen botrányosra sikeredett az előző közgyűlés. Az ellenzéki pártok azt állították, hogy a fideszes városvezetés már a demokrácia látszatára se ügyel: az előterjesztéseket az utolsó percben kapják meg, a közgyűlésben nincs érdemi vita. Jogos a kritika?

– Szerintem nem. Szögezzük le: érdemi vita volt, több mint száz napirendi ponttal. Reggeltől estig tartott az ülés. Az ellenzéki képviselők minden napirendi pontnál kifejtették álláspontjukat. A képviselők minden anyagot megkaptak még az ülés előtt. E tekintetben nincs szégyenkeznivalónk, hiszen a Demszky-korszakban az előterjesztések jelentős részét helyben osztották ki. Az ellenzék egyébként egyszerre sokallta az előterjesztések mennyiségét, illetve bírálta azt az javaslatot, hogy bizonyos hatásköröket a főpolgármesterre és a bizottságokra ruházzon át a testület. Holott a cél éppen a közgyűlés tehermentesítése volt.

– Ez nem csupán ürügy arra, hogy az önkormányzati választásokig már ne kelljen közgyűlést összehívni, elkerülendő a nyílt vitát?

– Ezek csak ellenzéki találgatások. Bőven maradt közgyűlési hatáskör.

– Akkor még lesz közgyűlés a választások előtt?

 

– Erről a főpolgármester dönt. Nyilván szükség szerint hívja össze a közgyűlést. Bizonyára lesz még ülés.

– Innen visszanézve, mi az, amit igazán az önök sikereként értékelne az elmúlt négy évből?

Németh Zoltán
Németh Zoltán
Teknős Miklós

–A legfontosabb az, hogy igyekeztünk szerethetővé és élhetővé tenni Budapestet. Mintha erről 2010 előtt elfelejtkeztek volna. A fenti célt szolgálva próbáltuk fejleszteni a várost, miközben ügyeltünk arra, hogy az emberek a mindennapokban is érzékelhessék a változást. Így különösen nagy szerepet kapott a közösségi közlekedés fejlesztése, amit a korábbi ciklusok alatt elhanyagoltak. A járműcsere-program látványos sikert hozott. A buszok csaknem felét újra, illetve korszerű használtra cseréljük 2014 végére. 2010 előtt húsz éven át nem volt ennyi fejlesztés. Sínre tettük a korábban tervezett, de kisiklott projekteket, köztük az 1-es, 3-as villamos fejlesztését, a 4-es metrót, a BUBI-t, a Széll Kálmán tér és a budai fonódó ügyét. Mindezzel nagy adósságot törlesztettünk a városlakók felé, miközben jelentős pénzt takarítottunk meg. S közben a kormány rezsicsökkentő programjához igazodva, illetve a közösségi közlekedés vonzóvá tételét szolgálva a bérletek árát is csökkentettük, ellentétben a korábbi ciklusokkal, amikor a duplájára emelkedtek a tarifák.

Az ember szíve megszakad, amikor látja, hogy emberek laknak az utcán életvitelszerűen. Mi nem eltávolítottuk őket, hanem alternatívát kínáltunk nekik

–  Mintha a BKV nem járt volna ezzel túl jól. A buszüzemeltetés kiszervezése okán drámai piacvesztést könyvelhetett el, nyakán maradt az adósság is, ráadásul a cég finanszírozása továbbra is megoldatlan.

– A főváros közlekedési cége az előző ciklusokban halmozta fel sok tízmilliárdos adósságát, ez most csökkent. A piaci szereplők bevonása a közösségi közlekedés színvonalának emelését szolgálta. Az üzemeltetés kiszervezése más európai városokban is bevett gyakorlat, de mi szeretnénk ezt egyensúlyban tartani.

– Az agglomerációs járatok Volánbusznak való átadásáért eleinte a városvezetés se volt oda. Az országgyűlési választások előtti kampányban mégis sikersztorivá lépett elő. Mikor változott meg a fővárosi álláspont, és főként mitől?

–  A Hősök terén a 150 új busznak örültünk, mert a fővárosiakat ez érdekli.

– De ezek a járművek a Volánbusz járműparkját gyarapítják...

– A városvezetés és a budapestiek számára nem ez a fontos, hanem az, hogy új buszok állnak forgalomba. Ez szolgálja az utazóközönség érdekeit. A döntést konzultációk előzték meg, a városvezetés és a kormány az együttműködésre törekszik. A kormány segítségünkre volt a BKV adósságának konszolidációjában is.

- Az állam ma kevesebbet vállal a BKV finanszírozásából, mint korábban.

– Az állam mindent megtesz, hogy segítse a közösségi közlekedés működtetését és fejlesztését. Annyit vállal magára, amennyi szükséges. Az Orbán-kormány az elmúlt négy évben többet segített, mint a 2010 előtti ciklus kormányai.

– Az előző önkormányzati választás fontos fideszes üzenete volt, hogyha a kormány és a főváros azonos színű lesz, akkor elsimulnak az ellentétek. Kívülről nem így tűnt. Belülről másként látszott?

– Szerintem kitűnően tudtunk együttműködni a kormánnyal. Mindkét félnek az volt a fontos, hogy az emberek számára pozitív változásokat érjünk el. A kormány segített talpra állítani a várost például az önkormányzati adósság átvállalásával. Sok állami beruházás valósul meg Budapesten – Ludovika, múzeumi negyed, Várkertbazár –, amelyek az itt élőket szolgálják. De közös cél a közműcégek köztulajdonba vétele, akár úgy, mint a Vízművek esetében, ahol a fővárosi tulajdonba került a cég, akár úgy, hogy az állam vásárolja meg a részvényeket, mint a Főgáz esetében.

A vitákat a sajtó nagyította fel
A vitákat a sajtó nagyította fel
Teknős Miklós / Népszabadság

– A korábban jelentős profitot termelő fővárosi közműcégek az idén még nullszaldósra is alig tudták kihozni az üzleti tervüket. A kormányintézkedések, köztük a rezsicsökkentés jelentős veszteségekre kárhoztatja a vállalatokat, a főváros pedig milliárdos osztalékbevételtől esik el. Nem hiányzik ez a pénz?

– Budapest nem egy cég, ahol a profittermelés a lényeg. A mi célunk az, hogy az itt élők terhei csökkenjenek. Nekünk a fővárosiak érdekeit kell figyelembe vennünk. A közműdíjak csökkentése lakossági érdek.

– A nagy sikerre való tekintettel folytatódik az államosítás? Mely fővárosi cégek megvásárlására készül Budapest, illetve a kormány?

– Nem szeretnék elébe menni az eseményeknek. A legfontosabb, hogy a rezsicsökkentés fenntartható legyen. Ezt szolgálják a döntéseink.

– Azért akadtak olyanok az elmúlt négy évben, akiknek nem kedvezett a városvezetés. Gondoljunk például a hajléktalanokra, az utcazenészekre vagy az árusokra. A hajléktalanrendeletet az ombudsman is bírálta.

– A budapestiek rendet szeretnének. Ez tény. De az is tény, hogy az ember szíve megszakad, amikor látja, hogy emberek laknak az utcán életvitelszerűen. Mi nem eltávolítottuk őket, hanem alternatívát kínáltunk nekik: új hajléktalanszállókkal, több férőhellyel, egészségügyi központtal és munkalehetőséggel. Ez a valódi problémamegoldás, amikor valós segítséget adunk.

– A városvezetés az elmúlt négy évben számos konfliktust gerjesztett, amelyek komoly pénzügyi kockázatot hordoztak. Ilyen volt például az Alstom, illetve a CET-szerződések felbontása.

– A kockázat nem a mi döntéseinkből, hanem az előző városvezetés felelőtlenségéből fakadt. Igen előnytelen szerződéseket örököltünk, amelyek újratárgyalása a város érdekeit szolgálta. Az elején valóban nem tudhattuk, milyen eredménnyel zárjuk majd a tárgyalásokat, de győztünk.

– Néha azért a frakció és Tarlós István elképzelése is ütközött.

– Ezek szakmai viták voltak, amelyek fontos és közös döntéseket előztek meg.

– A busztender, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), illetve Vitézy Dávid személye körül többször is magasra csaptak a hullámok. Ez is csak szakmai nézetkülönbség lenne?

– Ezeket a vitákat a sajtó nagyította fel.

Németh Zoltán, a fővárosi Fidesz-frakció tagja, Tarlós István főpolgármester és Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes (b-j) beszélget a Fővárosi Közgyűlés ülésének kezdete előtt
Németh Zoltán, a fővárosi Fidesz-frakció tagja, Tarlós István főpolgármester és Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes (b-j) beszélget a Fővárosi Közgyűlés ülésének kezdete előtt
Beliczay László / MTI

– Tarlós István főpolgármester visszatérően bírálja Vitézy Dávid és az általa vezetett BKK munkáját. Legutóbb a sikertelen trolitender miatt indított vizsgálatot. S ez már sokadik a sorban. A frakció is ezt szerette volna?

– Ezek nagyon bonyolult közbeszerzési eljárások, amelyeknek szigorú uniós feltételeknek kell megfelelniük. A beszélgetés elején utaltam rá, hogy milyen nagy eredményeket értünk el a közlekedés területén. Ez bizonyítja a sikeres működést. A villamostendert épp az előző közgyűlésen hozott döntéssel sikerült pozitív irányba fordítani...

– Igen, a főváros rendelt még tíz villamost, hogy a spanyol gyártó beállítson egy újabb gyártósort. Enélkül elúszott volna az uniós támogatás. De mi lesz a troli- és a midibusztender vége? Ezek csúszása is a milliárdos uniós támogatások elvesztésével fenyegetnek, utóbbi esetében pedig milliárdos kártérítési per is indulhat...

– Nem bocsátkoznék jóslatokba. De kérdezem én: az előző ciklusban voltak egyáltalán a buszpark megújítását célzó tenderek? 2010 után, Tarlós István programjának megfelelően ebben is új korszak kezdődött – az újonnan forgalomba állított buszok égkék színe az új időket is jelöli.

– Az M3-as metróvonal felújítása szintén a városvezetés körmére ég. A kért dokumentumokat már leszállították a kormánynak, de döntés még nem született, holott a vonal állapota közismerten kritikus. Miért késlekedik a kormány?

– Négy év alatt nem lehet mindent megoldani. Továbbra is bízunk a kormány támogatásában. De ne feledjük: az M3-as metró állapota is a 2010 előtti korszak öröksége.

– Ígéretet is kaptak rá? Netán a paksi atomüzlet kapcsán született erről döntés?

– Erről nincs információm.

– Ezek szerint az orosz Metrowagonmash nem kereste meg önt vagy a városvezetést?

– Engem, vagy a városvezetést?

– Ahogy tetszik...

– Engem nem. A városvezetés nevében pedig nem tudok nyilatkozni.

– Kevesen fértek fel az országgyűlési választások pártlistájának befutói közé. Ön szerint ez nem arra utal, hogy a Fidesz vezérkarának bizalma megingott a fővárosi fideszesekben?

– Én nem így érzékeltem. Számos fővárosi politikus befutó helyen volt.

– Ön például nem...

– Sokunknak választani kellett az országos, illetve az önkormányzati politizálás között. Többen, köztük én is az utóbbit választottam.

– Az ellenzék a fővárosban érte el a legjobb eredményt. Nem kevesen bíznak abban, hogy Budapest az ellenzékiség fellegvára lehet. Ön szerint?

– Az országgyűlési választás Budapesten is a Fidesz-KDNP sikerét hozta. Bízom benne, hogy ezt ősszel is meg tudjuk ismételni. A Fidesz-KDNP és a városvezetés azonban nem ezzel, hanem a megoldandó feladatokkal törődik. A szocialisták viszont most is csak saját személyi ügyeikkel és a hatalmi osztozkodással vannak elfoglalva.  

– A fővárosi Fidesz-frakcióból ki vállalja ősszel a megmérettetést?

– Ez a következő hónapokban dőlhet el.

– Hallani olyan forgatókönyvet, hogy a kormánypárt ismét átírná a választási törvényt, így Budapesten képviselők helyett kerületi polgármesterek alkotnák a közgyűlést. Nem válna így lobbiharcok színterévé?

– Nem foglalkozom spekulációkkal. A jelenlegi, sőt az előző testületekben is ültek polgármesterek. A kerületi érdekek eddig is, ezután is megjelentek a közgyűlésben, elvégre ez a város kerületekből áll.

– Ha kapnak újabb négy évet, hogyan folytatnák?

– Még vonzóbbá kell tenni a közösségi közlekedést. Meg szeretnénk őrizni a városüzemeltetés eddig elért eredményeit. Folytatnánk a kötöttpályás fejlesztéseket, a P+R parkolók kialakítását, a csatornázást, a városrehabilitációs pályázatokat, a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést. Az eddigieken túl ezek is jelzik, hogy a környezet ügye fontos számunkra. 

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.