A resztoratív munkára Szucsáki Melinda, a baracskai büntetés-végrehajtási intézet főhadnagya is felhívta a figyelmet. Mint mondta, ez csak része annak a komplex képzési rendszernek, amelyet az elítéltek oktatása érdekében fejlesztettek ki. Végeredményben a tanulás a készségek, képességek fejlesztését, az első lépések megtételét célozza a munkához jutás felé. A képzési folyamatot komoly előkészületek előzték meg. Meg kellett határozni a célcsoportot, meg kellett teremteni a működési feltételeket, ki kellett alakítani a megvalósítási és működési rendet az intézményen belül és kívül, valamint ki kellett dolgozni a programokat és anyagokat. Szucsáki kiemelte, hogy nemcsak a fogvatartottakat, hanem az intézmény dolgozóit, illetve a programban résztvevő oktatókat is képezni kellett. Ők érzékenyítő tréningeken vettek részt, amelyek során megtanulhatták, miként kell bánni, helyesen viselkedni a foglyokkal. A képzést megelőzően a raboknak személyiségfejlesztő, – a korábban említett – resztoratív, valamint lakásfenntartási tréningeken kellett részt venniük. Ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy sikeres vizsga esetén büntetésük lejárta után könnyedén illeszkedjenek vissza a társadalomba.
A képzés során négy modult kellett a raboknak teljesíteni. Százhatvan óra elméleti és 240 óra gyakorlati oktatáson kellett részt venniük, a maximális hiányzás pedig nem haladhatta meg az órák 10 százalékát. Záróvizsgát végül 18-an tettek a képzést megkezdő 20 főből, valamennyien sikeresen megkapták parkgondozói képesítésüket.
Hasonló sikerről számolt be Lelovics Zoltán, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön őrnagya és egyik mentora. Ebben az intézetben 17-en tettek parkgondozói, 15-en pedig kertfenntartói vizsgát. Lelovics kitért arra is, hogy a balassagyarmati intézet dolgozói eddig is széles körben végeztek munkát, így például néhányan az Ipoly cipőgyárban alkalmazottak, de rabok segítenek az árvízi védekezésben vagy a közterületek rendben tartásában. A mentori munkáról elmondta, hogy egyszerre maximum 5 fővel dolgoznak együtt, őket viszont maximálisan segítik. Munkájukhoz tartozik azonban a szükséges eszközök biztosítása, az oktatók segítése, valamint a személyre szabott feladatok kialakításának és végrehajtásának ellenőrzése is. Az őrnagy a jóvátételi programról is beszélt, mint mondta, a rabok ennek keretein belül olyan feladatokat képesek elvégezni, amelyeket a résztvevő intézmények nem.
|
A rácsok mögötti munka segít a szabadulás után Szabó Barnabás / Népszabadság |
A konferencián felszólalt a Pásztói Városgazdálkodási Közhasznú Nonprofit Kft. vezérigazgató-helyettese, Czabafy László is. Czabafy azt emelte ki, hogy a cég nagy hangsúlyt fektet a munkavállalói piacon hátrányos helyzetben lévők kiemelt foglalkoztatásával, így számukra fontos, hogy a börtönben tanult és ott szakképesítést szerzőket is foglalkoztassák. A végzettek közül 17-en kötöttek munkaszerződést a Kft.-vel, jelenleg öten dolgoznak Pásztón, közülük pedig 1 fő tervez hosszabb távon is a cégnél maradni. Feladataik közé tartozik a városi parkok, játszóterek, temetők rendben tartása. Az igazgatóhelyettes elmondta, hogy a képzést elvégzettek nagy szakértelemmel látják el munkájukat, felkészültek és sokszor alaposabb munkát végeznek, mint szakképesítéssel nem rendelkező közmunkás társaik. Jellemző, hogy a foglalkoztatott korábbi elítéltek nem pásztóiak, ők a település 30 kilométeres körzetéből járnak be rendszeresen dolgozni.
Barabás Tünde kriminológus, a projekt szakmai vezetője úgy fogalmazott, hogy „konzorcium jött létre" a BKF és BVOP között. Ennek az együttműködésnek nem titkolt célja, hogy a börtönből kikerülve a korábbi elítéltek hasznos tagjai legyenek a társadalomnak. A kézhez kapott végzettséggel sokkal könnyebben találnak munkát, így biztosított, hogy ne váljanak visszaesővé és ne kerüljenek újra börtönbe. Barabás többször is kiemelte, hogy a projekt sikeresnek mondható. Egy három éves úgynevezett utánkövetési szakaszban folyamatosan tartják a kapcsolatot a szabadultakkal, ám vannak, akik „kikerülnek a projekt látóköréből". Ők vagy nem dolgoznak a szakmájukban, vagy – ilyenre is volt példa – külföldre utaznak dolgozni.