'Pokorni ellenszenve Orbán iránt egyértelmű volt'

„A narancs árnyalatai” – ezzel a részcímmel küldött diplomáciai táviratot az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége az amerikai feletteseknek, többek között a Fideszen belüli ellentéteket, törésvonalakat elemezve.

A Wikileaks által közzétett, eredetileg titkos minősítésű iratban többek között az olvasható, hogy Varga Mihály és Pokorni Zoltán pártalelnökök „élesen eltérő” véleményeket fogalmaztak meg a nagykövettel való személyes találkozóikon a Fidesz vezetőségi struktúráját vagy a közelgő szociális népszavazás tartalmát illetően. Pokorni például a diplomáciai irat szerint megjegyezte, hogy több vezetőségi választási lehetőség lenne célszerű. A távirat szerint a Varga és Pokorni között ebben is megmutatkozó elvi különbség jól leképezi azt a gyakran beszédtémává tett, de érdemben fel nem merülő törést, amely a fideszes vezetők között érezhető. Azok között, akik „lojálisak Orbánhoz és azok között, akik úgy hiszik: a párt már túlnőtte az alapítóját”.

Az ekkor már gőzerővel előkészített szociális népszavazásról Pokorni a nagykövetségnek – legalábbis a jelentés „Orbán háborúja, de nem Pokorni harca” című fejezete szerint – azt mondta: a referendum komoly dilemmát jelentett a Fidesznek és részben Orbánnak is. Utóbbi kapcsán arról beszélt: ha Orbán meghátrál és kiszáll a küzdelemből, úgy a Fidesz saját politikai témáját veszti el, viszont ha Orbán beszáll és a népszavazás végül elbukik, akkor „már nem lehet többé miniszterelnök-jelölt”. Pokorni szerint ezért a pártelnök másra fogja szignálni a kampány levezénylését, ezzel csökkentve a vereség kockázatát.

A nagykövetségi irat itt tesz egy megjegyzést, miszerint Pokorni közölte is Orbánnal, hogy ő nem akar a népszavazás vezetője lenni és hasonlóképp áll a dologhoz „Debrecen népszerű polgármestere”, Kósa Lajos is. Tény, hogy később Orbán a jelenlegi főpolgármester Tarlós Istvánt bízza meg/kéri fel a feladatra. Pokorni egyébként a jelentés szerint a népszavazásra tett kérdéseket „eleve túl bonyolultnak” találta és úgy vélte: erre az MSZP rá is fog játszani. Kritizálta saját pártját, amiért eredetileg Gyurcsány eltávolítására építették fel a szavazást, mégis némileg visszakoznak ebből. Szerinte ugyanis „bölcs” ötlet, hogy az MSZP kezébe adják a lehetőséget ezzel Gyurcsány leváltására, hiszen az egészségüggyel kapcsolatos fideszes álláspontot az MSZP-táborban is sokan osztják.

Ezzel ellentétbe állítja a távirat Varga Mihály véleményét, aki nagy reményeket fűzött a szociális népszavazáshoz és nem gondolta, hogy az bármilyen dilemmát jelentene a Fidesznek. Szerinte az egész folyamat inkább annak az alapvető kérdésnek a felvetése: lehet-e kormányon más csinálni, mint amit az ember megígért előtte. Varga az amerikaiaknak leszögezte, hogy a népszavazás nem a szerkezeti reformok ellen van, valamilyen – az amerikaiak szerint általa meg nem határozott – szerkezeti reformokra igenis szükség van. Azt azonban önkritikusan elismerte (és a dokumentumok szerint hasonló véleményt fogalmazott meg az amerikaiaknak Navracsics Tibor akkori frakcióvezető is), hogy valóban túl sok és túl bonyolult kérdések lesznek feltéve, ami aláaknázhatják a referendum hatását.

A Magyar Gárdáról szólva a távirat szerint Pokorni Zoltán azt mondta a nagykövetnek: Gyurcsány nem is kérhetett volna jobb, őt erősítő témát, mint a Gárda „kísértetét”. A fideszes politikus így folytatta: „Ez egy politikai csapda és mi beleestünk. Meg kell találnunk a kivezető utat, minél előbb”. A távirat itt kitér arra, hogy Varga Mihály a Jobbikkal kapcsolatban megjegyezte: néha könnyebb az embernek az ellenségei ellen harcolnia, mert a barátai több nehézséget okoznak. A volt pénzügyminiszter a Gárdát „szerencsétlen kezdeményezésnek” nevezte és közölte a nagykövettel, hogy megpróbálták a Jobbik alapítóinak megmondani, hogy „ezt ne csinálják”, de eredménytelen volt a próbálkozás. Varga állítólag hozzátette, szerinte is szerencsésebb lett volna, ha mindez nem történik meg, de ha a Jobbik betartja a törvényeket, akkor ott menetel, ahol akar.

A fideszes politikus szerint a kormányzat teljesen hamis és valótlan problémákra irányítja a közvélemény figyelmét, hiszen a szélsőjobboldaliak alig másfél százalékot értek el a legutóbbi választáson  (A politikus ekkor nem tudhatta, hogy három évvel később parlamenti tényezők lesznek) Varga szerint a szocialisták ezzel csak az ország problémáiról próbálják meg elterelni a figyelmet. Szerinte a kormány reagálása sokkal veszélyesebb az ügyben – olvasható az iratokban.

Az egyik legérdekesebb és politikailag igencsak érzékeny megjegyzés a nagykövetségi táviratban kétségkívül az, amikor megjegyzik: „Pokorni ellenszenve Orbán iránt – akit rendre csak pártelnökként említ és nem a nevén nevezi – egyértelmű volt a beszélgetések során”. A dokumentum szerint Pokorni sokkal rugalmasabb vezetést szeretne Orbán centralizált irányításával szemben, amely szerinte lehetőséget ad a pártelnöknek arra, hogy rendre kihúzza magát a döntéseinek későbbi következményei és felelőssége alól.

A nagykövetség megjegyzi a levelében, hogy számukra egyértelmű és hiteles volt Pokorni abban is, hogy nem kíván magasabb posztra törni. Az irat szerint azt például, hogy miért nem lenne kormányfő, Pokorni többek között azzal üti el, hogy nem elég felkészült és nem beszél jól angolul. „Ahhoz, hogy miniszterelnök legyél, akarnod kell az állást és szeretned a konfliktusokat. Én meg nem” - mondta állítólag Pokorni Zoltán az amerikai nagykövetségen folytatott beszélgetés során.

Később a levél visszatér Varga Mihályhoz, aki eszerint arról adott számot a nagykövetségnek, hogy a legutóbbi Fidesz-kongresszuson annyi szavazatot kapott, mint Orbán; „ez pedig annyira megijesztette a pártelnököt, hogy megtett helyettesének”. Az irat hozzáteszi: ez utóbbi megjegyzés ellenére Varga nagyon közel áll Orbánhoz. „Nem beszél folyékonyan angolul, de megpróbál beszélgetni, még akkor is, ha az eredmény olykor teljesen érthetetlen” - teszik hozzá jellemzésként Varga Mihályról, de megjegyzik azt is: azóta is azon gondolkodnak, hogy vajon milyen szerkezeti reformokat akar a Fidesz, amelyekről Varga érintőlegesen említést tett. Tartalmában ugyanis ők sem tudtak meg róla semmit. „Az alapvető kérdés a Fideszben az, hogy milyen közel állsz Orbánhoz” - állapítja meg jelentése végén a nagykövetség.

Nem ez volt az egyetlen diplomáciai távirat, amelyben a fideszes politikusokat elemezték. Egy, már korábban nyilvánosságra került dokumentumban például az akkori nagykövet az Orbán Viktorral való találkozóján szerzett benyomásokat és információkat osztja meg. Eszerint a Fidesz elnöke a tisztújító kongresszusuk előtt azt ecsetelte, hogy „professzionalizálni” kívánja a vezetést, önmagát erős és befolyásos vezetőnek írta le, a miniszterelnökséget jelenleg vezető Varga Mihályt pedig lehetséges utódának. Az amerikaiak megállapították, hogy Varga némileg mérsékeltebb hangot visz, de ő áll legközelebb Orbánhoz a többi alelnök (Kósa, Pokorni, Pelczné) közül. Utóbbiak közül egyébként a táviratban Kósa Lajost szabad szellemű és szórakoztató fenegyerekként minősítik, ebből utóbbi jelzőt a dokumentum szerint maga Orbán aggatja rá a debreceni polgármesterre.

Az azóta EP-képviselővé lett Pelczné Gáll Ildikót pedig energiától duzzadó aktivistának állítják be, aki viszont keveset koncentrál az emberi tényezőkre. Pokorni Zoltánnal kapcsolatban ez a távirat arról számol be, hogy Orbán kerülte az oktatáspolitikussal való nézeteltéréseiről szóló beszélgetést a nagykövettel. A Fidesz elnöke a diplomáciai távirat szerint Pokornit úgy jellemezte, hogy vele ellentétben nem egy „utcai harcos”.

A 2007-es Fidesz-vezérkar: Varga Mihály, Pokorni Zoltán, Pelczné Gáll Ildikó, Orbán Viktor, Kósa Lajos
A 2007-es Fidesz-vezérkar: Varga Mihály, Pokorni Zoltán, Pelczné Gáll Ildikó, Orbán Viktor, Kósa Lajos Fotó: Reviczky Zsolt
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.