Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Ön itt, a Facebookon üzent hadat az államadósságnak. Ez derék dolog, mondhatnám dicséretes. Látom, megszeretné érteni, hogy miért növekedett meg az államadósság az utóbbi tíz évben, és aztis, hogy ki ezért a felelős. Segíteni szeretnék Önnek. Ha válaszol az alábbi kérdésekre, ígérem közelebb fog kerülni az igazsághoz. Pár perc alatt egy új világ fog kinyílni Ön előtt. Higgye el!

1. Igaz-e, hogy az Ön kormánya emelte 2001-ben egyes köztisztviselők bérét 70 százalékkal?
2. Igaz-e, hogy olyan lakástámogatási programot indítottak el, amely több mint 300 milliárd forint költségvetési támogatást igényelt?
3. Helytálló-e az állítás, miszerint a költséges infrastrukturális beruházásokat költségvetési trükkel az államháztartáson kívülre helyezték, és így próbálták meg kozmetikázni a hiányt?
4. Kiszámították-e, hogy az Orbán kormány 2001-2002-ben összességében mintegy 450 milliárd forint költségvetésbe tartósan beépülő extrahiányt hagyott utódaira, amely nyolc év alatt 12 százalékpont államadósság növekedést jelentett volna, ha az utódok nem igazítják ki a költségvetést.
5. Megszavazta-e a Fidesz a 13. havi nyugdíjat, amely minden évben háromszázmilliárd forintba kerül?
6. Akarta-e a Fidesz 2005-ben, hogy az úgynevezett „garanciatörvényekkel”egyszer és mindenkorra lehetetlenné tegyük, hogy a kormány szükség esetén csökkenteni tudja a kiadásokat, és ezzel útját tudja állni az államadósság növekedésének?
7. Támogatta-e a Fidesz a Parlamentben a közalkalmazottak 2002-ben elhatározott 50 százalékos béremelését?
8. Kifogásolta-e a Fidesz a plusz egy havi családi pótlékot?
9. Szót emelt-e a Fidesz Magyarország történetének legnagyobb és így legköltségesebb autópálya építési programja ellen?
10. Ellene szavazott-e a Fidesz a 2006-os adócsökkentési programnak?
11. Támogatta-e a Fidesz 2006-tól a költségvetési hiány és az államadósság növekedését megállítani célzó kiigazítási lépéseket?
12. Önök voltak azok, akik az úgynevezett „szociális népszavazás” kezdeményezésével és győzelemre vitelével nem egyszerűen százmilliárdos bevételektől fosztották meg az államot, de egyben útját is állták a köz- és magánfelelősség átalakítását célzó reformoknak?
13. Felemelte-e szavát a Fidesz azon képviselői ellen, akik ostoba szövegeikkel gyengítették a forintot így növelték az államadósságot?
14. Kihasználta-e az új kormány az elmúlt kilenc hónapot arra, hogy az államháztartás helyzetét javítsa, vagy a legrosszabb hagyományokat követve inkább azon járt a feje, hogy miként növelhetné tovább az államadósságot?

De nem folytatom. Viszont, hogy segítsem a megértést, összefoglalom, hogy mi is történt 2001-től:
1. Ön, miniszterelnök úr 2001-2002-ben felelőtlenül 450 milliárd forint túlköltésről döntött.
2. Medgyessy Péter kormányának száznapos programjai 850 milliárd forintos lyukat ütöttek a költségvetésen.
3. Az én 2006-os ÁFA csökkentésem 200 milliárd forint bevételtől fosztotta meg a költségvetést.
4. Az Ön 2010-ben kezdeményezett adócsökkentő programja évente 600 milliárd forintunkba kerül.

Ha jól emlékszem, akkor Ön és pártja minden, a fentiekben összefoglalt költekezést lelkesen támogatott, vagy éppen maga kezdeményezte.

Ezzel szemben saját butaságainkat is korrigáló, a költségvetést konszolidálni akaró lépések és az Önök reakciói a következők:
1. Medgyessy Péter a 2003-es költségvetésben és 2004 elején kiadáscsökkentést kezdeményezett. Önök erre nemzethalált kiáltottak.
2. Én 2006-tól radikálisan csökkentettem a hiányt, 2008-ra elértük a 3,8 százalékot, 2008 ősze után beterjesztettem a válságkezelés további kiadáscsökkentést jelentő első két csomagját. Ön és pártja minden lépésemet elutasították.
3. Bajnai Gordon 2009 tavaszától további költségcsökkentő programokat jelentett be a sikeres válságkezelés érdekében. Önök nem támogatták a miniszterelnököt a Parlamentben.

Miniszterelnök Úr!

Ön felelőtlen és gyáva ember. Mindig élen járt a költekezésben vagy annak támogatásában, és érdemben soha nem mert támogatni vagy kezdeményezni népszerűtlen kiadáscsökkentést. Most bajban van. Tudja, hogy elkerülhetetlen pár nehéz döntés meghozatala. Eszébe sincs szembenézni önmagával, az elmúlt hónapok tragikus döntéseivel. folytatja a régi szöveget és bűnbakot keres. Ne legyen pojáca! Viselkedjen erős férfiként, ha nem is államférfiként, legalább tiszteletre méltó politikusként.

Ön a Bokros-csomag elutasítása óta a legprimitívebb és legfelelőtlenebb magatartást folytatja. Ígér a népnek nyakló nélkül, feltüzeli a vágyakat, de ódzkodik a valóságos kormányzástól. Szerintem is szükség van vizsgálatra. Azt javaslom, hogy első lépésként menjen be a miniszterelnöki dolgozószoba mosdójába, ott talál egy szép tükröt, és nézzen bele. Aztán gondolkodjon! Végül meg ítéljen! Ne csak másokat, önmagát is. Ez lehetne a magyar demokrácia egyik legígéretesebb napja, az elmúlt 20 év lezárásnak kezdete. Nem forradalommal. Azzal a legkevésbé.
Józansággal.

Kötcse, 2011. február 25.

Gyurcsány Ferenc