A Magyar Tudományos Akadémia elnöke abból az alkalomból nyilatkozott az MTI-nek, hogy az MTA Jogtudományi Intézete Az alkotmány preambulumának jelentősége: hazai és nemzetközi aspektusok címmel nemzetközi konferenciát rendez szerdán, október 20-án. A budapesti tanácskozás magyar, német, lengyel, francia és cseh előadói az uniós tagállamok alkotmányainak preambulumait elemzik és hasonlítják össze történeti, közjogi és jogalkalmazási szempontok szerint. A tanácskozásra meghívták az új magyar alkotmány előkészítésében részt vevő szakembereket is.

"A magam részéről azt szeretném, és ezt többször is elmondtam, ha az új magyar alkotmány egy szép jogi mű lenne. Egyszerre műalkotásnak kell lennie, másrészt az állam működését pontosan szabályozó dokumentumnak, és lehetőleg olyan terjedelműnek, amely az állam működésének legfontosabb elemeit szabályozza. A részleteket álláspontom szerint más törvényekben kell meghatározni" - emelte ki Pálinkás József.

S hogy miért a preambulumot választotta az MTA Jogtudományi Intézete? "A preambulumot egyrészt szimbolikusnak tartjuk, másrészt nemzetközi összehasonlításban a leginkább vizsgálhatónak. Szeretnénk, ha a szakemberek egy nemzetközi konferencia keretében végeznének összehasonlító elemzést arról, hogy melyik ország alkotmánya rendelkezik preambulummal, melyiké pedig nem, és amennyiben van ilyenje, hivatkozik-e a történelmi múltra vagy sem" - magyarázta az Akadémia elnöke, hozzátéve, hogy egy ilyen jellegű tanácskozás kiváló alkalom a lehetőségek bemutatására.

Mint kifejtette, az államhatalom felépítése európai országokban jelentős különbségeket mutat. Nagy-Britannia alkotmányos monarchia, Franciaország "félprezidenciális vagy talán teljesen prezidenciális" a rendszer, az osztrák rendszer megint csak másmilyen, egy közvetlenül választott, ám végrehajtó hatalommal nem rendelkező köztársasági elnökkel.

"Ezért úgy gondoltuk, hogy ilyen szimbolikus kérdésben kérdezzük meg a külföldi szakértőket. Természetesen magyar résztvevői is lesznek ennek a konferenciának, az egyik magyar szakember, Fekete Balázs, az MTA Jogtudományi Intézetének kutatója előadásában az európai alkotmányok preambulumainak a legteljesebb összehasonlítását adja, azt elemzi, hogyan szerepelnek bennük a történelmi elemek" - mondta Pálinkás József, hozzátéve: egy alkotmány ugyanis valahonnan eredezteti az államhatalmat és az államszervezet leírását.

"Magyarország ezeréves állam, nekünk nyilván nem 2010-től vagy más időponttól kell a magyar államot eredeztetnünk, ugyanakkor egy olyan alkotmányra van szükségünk, amely a jelenlegi nemzetközi helyzetben írja le az államhatalom működését, a hatalmi ágak megosztását, a jogok és kötelességeket" - fejtette ki az MTA elnöke.