Kovács László hangsúlyozta: az Európai Bizottság a budapesti soros EU-elnökség után kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarországgal szemben. Erre a demokratikus normák sorozatos megszegése miatt, például a visszamenőleges hatályú törvénykezés tilalmának megsértése, illetve a közszférán belüli, indoklás nélküli elbocsátás lehetőségének bevezetése, valamint a jegybank függetlenségének figyelmen kívül hagyása miatt kerülhet sor.

Az MSZP azt javasolja a kormánytöbbségnek, hogy halassza el az új alkotmány jövő tavaszra tervezett elfogadását, mivel az a szocialisták szerint még a médiatörvény fogadtatásánál is nagyobb vitákat válthat ki az európai közösségben - emelte ki a volt brüsszeli biztos.

A szocialista képviselő szerint az elmúlt hét hónapban kiderült a kormányról, hogy nem készült fel a gazdaság irányítására, "kapkodó, kiszámíthatatlan" intézkedései nem szolgálják a növekedést és a munkahelyteremtést.

Kovács László úgy látja, a nagyarányú adócsökkentésben reménykedők csalódtak az "igazságtalan, gazdagoknak kedvező személyi jövedelemadó átcsoportosításban", és hasonlóan elégedetlenek lehetnek a tényleges szervezeti reformokban reménykedők is.

A kabinettel szembeni elégedetlenséget már a közvélemény-kutatások is mutatják, míg a külföldi bizalomvesztés például a magyar adóskockázati felárak növekedésében, illetve a nagy hitelminősítő intézetek leminősítésében érhető tetten - fűzte hozzá.

Az MSZP alelnöke úgy fogalmazott, hogy a kormány szánalmasan reagált a médiatörvényt ért külföldi bírálatokra, a kabinet ugyanis megpróbálta szőnyeg alá söpörni a konzervatív, liberális és baloldali lapoktól és politikusoktól érkező kritikákat. Az ellenzéki politikus szerint sántít a kabinet azon érvelése is, amely szerint a törvény kritizálásával meg kellene várni annak alkalmazását.

Kovács László kérdésre válaszolva a venezuelai és a fehéroroszországi szabályozáshoz hasonlította a december 21-én elfogadott médiatörvényt.