- A napokban betekintést kért és kapott a honvédelmi tárcánál a Gripen-vadászgépek beszerzését vizsgáló, tartalmát tekintve államtitkoknak számító, úgynevezett Vadai-jelentésbe. Talált benne bármi figyelemre méltót?

- Épp azért, mert minősített iratról van szó, keveset árulhatok el róla. Annyit mindenképpen mondhatok, hogy a 2007-ben nyilvánosságra hozott rövid összefoglalóhoz képest sokkal részletesebben, sokkal jobban kibontva, több eseményt tartalmazva mutatja be a 2001-es szerződéskötéshez, majd a 2003-as szerződésmódosításhoz vezető előkészületeket, illetve azok hátterét. Felsorolja azokat az érveket, amelyek miatt előbbit elhibázottnak, utóbbit pedig megalapozottnak tartja. A Gripenek beszerzése kapcsán vélt és tudott lobbitevékenységről viszont nincs benne szó. Az egész jelentésnek nagyobb a füstje, mint a lángja. Éppen ezért nehezen érthető, hogy a honvédelmi vezetés miért nem tárja – a nemzetbiztonságilag érzékeny harcászati adatok kivételével természetesen – a jelentés teljes tartalmát a nyilvánosság elé.

- A többletinformációk birtokában osztja a szocialista kormányzat idején készült vizsgálat megállapításait, miszerint a 2001-es vadászgépbeszerzés – függetlenül bármilyen vélt vagy valós korrupciós tevékenységtől – nem volt rendben?

- Egyáltalán nem volt rendben az első Orbán-kormány idején lezajlott Gripen-beszerzés. Ilyen titokban és sunyi módon még katonai beszerzést sem lenne szabad Magyarországon végrehajtani. Egy olyan testület döntött, amelynek nem volt jogosítványa erre. Ráadásul mindezt úgy, hogy minden nyilvános és nem nyilvános szakmai előkészítő anyag a későbbi döntéssel ellentétes megoldást javasolt. Orbán Viktor, Matolcsy György, Varga Mihály és Pintér Sándor annak idején a svédek által megígért ellentételezési, azaz offszet-programmal magyarázták a döntést, amiről azóta szintén bebizonyosodott, hogy nem volt olyan tartalmas, mint eredetileg ígérték. Hiszen, olyan magyarországi beruházások és fejlesztések is szerepeltek benne, amelyek a Gripenek lízingelése nélkül is megvalósultak volna. Az LMP szerint nem kellett volna új vadászgépeket venni, az egész projekt indokolatlan volt. Ha pedig mégis emellett döntöttek, akkor nem a Gripeneket kellett volna választani. Mi továbbra is azt állítjuk: az embereknek joga van megtudni, hogy miért és hogyan döntött annak idején az Orbán-kormány a Gripenekkel kapcsolatban, ezért minden létező dokumentum legszélesebb nyilvánosságát szorgalmazzuk. Persze vannak kétségeink, hiszen most ugyanaz a névsor van hatalmi pozícióban, amely annak idején a döntéskor is a bársonyszékekben ült.

- Most Ön is csak a 2001-es eredeti beszerzés körülményeiről beszél, holott többek szerint a későbbi, szocialista szerződésmódosítás körül sem volt minden rendben. Kétségtelen, hogy a vitatható hitelességű, de mindenképpen kérdéseket felvető – lapunk által is többször hivatkozott - nemzetközi iratok ebben az időszakban is említést tesznek bizonyos „harmadik félnek való kifizetésekről”.

- Az MSZP a Gripen-beszerzést követően nyolc éven át volt kormányon. Ha igazán akarta volna, akkor feltárhatta volna a pontos körülményeket és visszásságokat. Ehhez képest hat évvel később felállítottak egy vizsgálóbizottságot, amelynek a jelentését ők maguk titkosították negyvenöt évre. Az LMP nem csak a 2001-es, de a 2003-as szerződés megkötésével kapcsolatban is minden releváns dokumentum nyilvánossága mellett foglal állást.

- Akkor, amikor a korrupció kapcsán megindult brit nyomozást az érintett cég vádalkuval és jelentős milliók kifizetésével képes volt leállítani, tényleg azt gondolja, hogy – ha valóban történt kenőpénzosztás – azt egy kis zöldpárt vagy más kevésbé befolyásos szereplő valaha is fel tudja majd göngyölíteni?

- Én abban hiszek, hogy a balhék előbb-utóbb kiderülnek. A nagy balhék végül mindig kiderülnek, minden szálat nem lehet elvarrni. Valaki, valahol egyszer beszélni fog. A Gripen-ügyben is látszik, hogy a külföldi szálakon már van mozgás; a Népszabadság is közölt részleteket például annak a Mark Cliffnek a tanúvallomásából, aki magyarországi kifizetésekről is beszélt. Mindig lesz egy oknyomozó újságíró, egy vádhatósági szerv, amely kideríti az igazságot. Az persze kérdés, hogy a Polt Péter vezette magyar ügyészség a látványos téblábolás után mikor tesz végre valamit az ügyben. Azt megígérhetem, hogy ha az LMP helyzetbe fog kerülni, mindent meg fog tenni a teljes nyilvánosság és a szükséges vizsgálatok elindítása érdekében. Most is figyelemmel kísérjük Mensdorff-Pouilly bécsi bírósági eljárását és az ott felmerülő információkat, illetve a sajtóban megjelenő adatokat. Ha megalapozott jogi lépéseket tehetünk, meg fogjuk tenni.

- Szakpolitikusként a rendészeti területtel kapcsolatban is sarkos kijelentéseket tett az utóbbi hetekben. Sőt, újra elővette a közösségi rendőrségre vonatkozó javaslatát. Nincs új a nap alatt?

- A tekintetben semmiképpen sem, hogy az elmúlt két évben Orbán Viktor és Pintér Sándor – ahogyan más társadalmi területnek is - szisztematikusan nekiesett a rendőrségnek. Egyértelmű, hogy a miniszterelnök nem bízik a rendőrségben, be akarja azt fenyíteni. Ezért hozták létre a Nemzeti Védelmi Szolgálatot, verték szét a szakszervezeteket, félemlítették meg új és változatos eszközökkel az állományt. Ezt szolgálja az is, hogy a szolgálati törvény legutóbbi módosításával immár öt olyan jogintézmény van a csomagban, amely megteremti a lehetőséget, hogy azonnali hatállyal bárkit el lehessen bocsátani a szolgálatból. Ehhez hasonló sehol máshol nincs a világon. Az elnyomó társadalompolitikához elnyomott rendőrségre van szükség: a Fidesz és Orbán a saját rendőrségében sem bízik. Félreértés ne essék, a rendőrség nem volt jó állapotban 2010 előtt sem, viszont a jelenlegi helyzetében Pintér Sándornak egyértelmű felelőssége van. Hiszen az elmúlt huszonkét évben hatban belügyminiszter, ötben pedig országos rendőrfőkapitány volt. Pintér Sándor által kitalált és hozzá köthető emberek ülnek fontos pozícióban, az ő szellemisége köszön vissza minden rendőrőrsön. Az pedig végzetes kombinációnak látszik, amikor mindehhez még Orbán Viktor paranoiája is csatlakozik. Ezzel szemben az LMP olyan közösségi rendőrséget és szervezeti modellt szorgalmaz, amely számos nyugati demokráciában már kiállta a próbát. Sőt ez az irányvonal. A visegrádi országokban is bizonyított ez elmúlt években: ezen országok közül egyedül nálunk van már csak ez a központosított struktúra, amit egyébként még 1949-ben, szovjet mintára vezettek be. Mi olyan rendőrséget szeretnénk, amelyik bevonja a működésébe a helyiek tapasztalatát és igényeit. A rendőröknek közösségnek kellene megfelelniük, nem pedig egy fővárosi íróasztal mögött ülő belügyminiszternek. A közösségi rendőrség nem a statisztikagyártásban lenne érdekelt, hanem a helyi lakosok kiszolgálásában és biztonságának garantálásában. A javaslatunk az íróasztal helyett a terepre vinné a rendőröket, ezzel három-négyezerrel azonnal több egyenruhás lenne az utcán. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy nagyobb figyelem jutna az bűncselekmények áldozataira is.

- Néhány nappal ezelőtt – a belső viták lezárásaképp - az LMP egyik frakcióvezető-helyettesének választották. Eközben tagja és alapítója annak a párton belüli platformnak is, amely a különutasságot szorgalmazó kongresszusi döntéssel szemben fogalmazza meg a párt sikeresnek vélt stratégiáját. Mire jó mindez?

- A Párbeszéd Magyarországért Platform valóban nem ért egyet a kongresszusi döntéssel, szerintük hibás döntés született. Kétségtelen tény, hogy a tanácskozáson – ha szűken is, de – többségben voltak azok, akik ezt a stratégiát támogatták. De előtte is világos volt, és az azóta végzett kutatások alapján teljesen egyértelmű: választóink és támogatóink kétharmada a kongresszus döntésével nem ért egyet. Ennek következtében a döntés óta sajnos csökkent az LMP támogatottsága. A platform célja, hogy egységbe szervezze a döntéssel egyet nem értő tagokat, és párbeszéd útján megpróbálja megváltoztatni ezt az elzárkózó stratégiát. Azt gondolom, hogy az ökopolitika sikeres magyarországi megvalósításához Orbán Viktornak mennie kell. Ha Orbán és a Fidesz kap még négy évet, akkor az ökopolitikának reszeltek Magyarországon. Vagyis, céljaink megvalósításához Orbánt le kell váltani. Ehhez azonban tényleges és nem csak színlelt nyitottságra, és valódi párbeszédre van szükség. Ezt a kongresszusi döntés nem teszi lehetővé. Nincs 2018. Csak 2014 van. Azoknak a házaspároknak, ahol az anya és az apa azért válnak el, mert csak így mehetnek mindketten közmunkára, nem mondhatjuk: tessék még várni ránk négy évet. Azoknak a fiataloknak, akik az orra előtt most vágják be az egyetemek és így a felemelkedés lehetőségének az ajtaját, nem lehet azt mondani: tessék még várni négy évet. De azoknak a szülőknek sem mondhatjuk ezt, akiknek a gyereke inkább elmegy Dublinba mosogatni, mert itthon semmi esélye egy tisztes megélhetésre. Ezeknek az embereknek a mindennapi életét teszi tönkre az Orbán-rendszer. Ez a rezsim szembemegy minden olyan ökopolitikai céllal, amelyekre mi szerződtünk annak idején. Nem csukhatjuk be a szemünket, nem mondhatjuk, hogy ez minket nem érdekel. Morális kötelességünk megpróbálni leváltani ezt a kormányt. Én legalábbis nem tudnék tükörbe nézni, ha nem próbálnám meg.

- Egy valóban bázisdemokratikus pártnál viszont illene elfogadni a többségi akaratot. Nem beszélve arról, hogy ha tovább veszekednek, az csak tovább taszítja a szavazóikat.

- Ezért kell a stratégiai kérdéseket lezárni.

- Hiszen épp most zárták le.

- Nem zártuk. Azt is kimondtuk ugyanis ezen a kongresszuson, hogy a Millával és a Szolidaritással meg kell teremteni az új politikai pólust. Pedig ez utoljára a nyáron lett volna még reális, azóta teljesen új helyzet van. Vagyis, az elfogadott stratégia nem tudja a célját beteljesíteni, ezért szükség van a tisztázásra, bizonyos kérdésekben pedig felülvizsgálatra is. Nyilván nem jó egy vitatkozó közösséget látni, de kifejezetten fontosnak tartom az elvet, hogy egy pártnak felelőssége van a szavazóiért. Azokért, akik többségében párbeszédet és az Orbán-kormány leváltását akarják, azokért, akik nem a múlttal akarnak foglalkozni, hanem a jövővel. Meg kell hallanunk a szavukat.

(Az interjú elkészülte után jelent meg a Hvg.hu hírportálon, hogy az LMP választmánya felfüggesztette a párton belül működő minden - valójában az egyetlen - platform működését. Ezzel kapcsolatban Dorosz lapunknak utólag hozzátette: a lépést a tömörülés ellehetetlenítése érdekében tett egyik kísérletként értelmezik, amellyel kapcsolatban azt hangsúlyozzák, hogy a kisebbségi vélemény képviseletére életre hívott platform pont a párton belüli párbeszédet és a viták rendezett kibeszélését szolgálja. "Azt gondolom, hogy a többség totális uralma a nemzeti együttműködés rendszerében is elfogadhatatlan. A platform továbbra is azon fog dolgozni, hogy a januári kongresszuson az LMP stratégiáját módosítsa és az LMP-t nyitottá tegye az Orbán-rendszer leváltása érdekében elengedhetetlen párbeszéd megteremtésére" - tette hozzá Dorosz Dávid.)