Az egri vár patinás falai sok csatározást megéltek az elmúlt évszázadok során, ám ami az elmúlt három évben történt az intézményen belül, az is hasonlítható kisebbfajta csörtesorozathoz. Egy évvel azután, hogy megtörtént a fideszes hatalomátvétel a múzeumot akkor fenntartó megyeházán, Veres Gábor, az intézmény addigi igazgatója lemondott a posztról, mert „elfogyott” körülötte a levegő. Ő munkatársként dolgozott tovább. Ezt követően majdnem egy évig ideiglenes megbízottak töltötték be a posztot, mígnem tavaly júniusban a megyevezetés felkérte Rémiás Tibort, a miskolci Herman Ottó Múzeum főosztályvezetőjét, pályázza meg a posztot. Megtette. Fél évvel később neki is menni kellett. Esete nagy vihart kavart nem csak múzeumi körökben, de a szélesebb közvéleményben is. Nem sok, korábban állítólag széleskörű bizalmat élvező vezetővel történik ugyanis meg, hogy munkatársi értekezletet hívatnak vele össze, ahol aztán neki olvassák fel az elbocsátó szép üzenetet, indoklás nélkül. Ráadásul mindez tavaly év végén történt, napokkal azelőtt, hogy az egri városi önkormányzat átvette volna a múzeum működtetésének jogait.

Eger vára

A Heves Megyei Intézményfenntartó Központ akkor közleményben azzal indokolta a menesztést, hogy a megbízás visszavonása nem indok és ok nélküli, hanem a múzeumi szervezet zavartalan működésének érdekében történt, melynek biztosítása a fenntartó jogszabályban meghatározott legfontosabb kötelessége. A jogszabályi előírásnak megfelelően a magasabb vezetői megbízás visszavonására vonatkozó indokokról előzetesen tájékoztatták az emberi erőforrások miniszterét, aki az indokokat elfogadta, és egyetértett a megbízás visszavonásával.

Rémiás Tibor munkaügyi bírósághoz fordult, ám a per indulása előtt az új fenntartó, az egri városi önkormányzat egyezséget ajánlott. Úgy tudjuk, a volt igazgató többmilliós kártérítést kaphat az őt ért sérelmekért. Rémiás Tibor a heol.hu hírportálnak azt mondta: az egyezség részeként „Eger városa közleményt ad ki, amelyben sajnálkozását fejezi ki a történtek miatt, és leszögezik azt is, hogy Eger önkormányzatának nem merült fel kifogása Rémiás múzeumi tevékenységével kapcsolatban.” Csakhogy épp e nyilatkozat miatt az egri önkormányzat úgy döntött, mivel Rémiás felrúgta az előzetes megállapodást, miszerint együtt nyilatkoznak majd az ügyről a sajtónak, megteszik a szükséges jogi lépéseket.

Rémiás Tibor munkaviszonya az egyezség értelmében július elsejétől megszűnt, ám nem egyedül távozott az intézményből. Megkapta az elbocsátásról szóló papírt Veres Gábor korábbi múzeumigazgató, és Nemesné Kiss Tímea korábbi megbízott igazgató is, aki néhány hónapig irányította az intézményt. Egerben emiatt azt beszélik, túl sok volt az egy igazgatóra eső volt igazgató az intézményben, ezért szabadult meg az érintettektől Berecz Mátyás jelenlegi megbízott vezető, akit nem tudtunk elérni. Mivel ő korábban is az egri városházára irányított kérdéseinkkel, ezért most előbb Rázsi Botond, kultúráért felelős alpolgármestertől próbáltuk megtudni, mi a sorozatkirúgások oka a múzeumban. Ő annyit mondott: az utóbbi években folyamatosan csökkent a vár látogatottsága, így lépni kellett. Szerinte amúgy is túl sok tudományos munkatárs dolgozik a várban, ezért a turisztika célok nem érvényesülnek megfelelően. Bővebb információért azonban az egri polgármesterhez irányított.

Habis László polgármester szerint a vármúzeum szervezeti átalakításának csak egyik oka a látogatói létszám csökkenése, azt azonban hangsúlyozta: nem „kirúgásokról” van szó, hiszen valamennyi érintett közös megegyezéssel távozott. Úgy vélte: a gazdasági válság csak részben indoka annak, hogy az utóbbi években egyre kevesebben látogattak el az egri várba, az épület állapota is hagy maga után kívánnivalót.

– Az nem elfogadható, hogy egy ekkora létesítményben nincs egy műszaki igazgató, egy olyan szakember, akinek nem okoz gondot a karbantartás, észreveszi és kijavíttatja a kisebb hibákat – mondta Habis László. Napokban tett várbeli túránk megerősíti ezt az álláspontot. A belső várfalak tetején több kő is meglazult, egyiket-másikat egy három-négyéves gyerek kapaszkodás közben simán magára ránthatja, akár halálos balesetet okozva. Hiába a végvári vigasságok, a turistáknak szánt látványos csatajelenetek, ha lepukkant folyosó visz a vécékhez, amikhez ráadásul papír fecnikkel jelzett „információs tábla” irányít. A várfeljárat szúrós sövényei gondozatlanok, ahogyan a fű is az. Az pedig, hogy egy történelmi emlékhelyen gagyibbnál gagyibb ajándékokat, műanyag kisautókat, szivárványos szélfogókat lehet kapni, de igényes, a várra utaló kézműves terméket egyet sem, talán igényelne némi magyarázatot.

Tény az is, hogy évekig halogatták az épületegyüttes felújítására szánt pályázat kiírását. Lapunkban is beszámoltunk arról, hogy nemrégiben végre aláírták a másfélmilliárdos rekonstrukció elkezdéséhez szükséges támogatási szerződést, amelyhez Eger városa 217 millió forintos önerőt biztosít. Habis László közölte: a vár életében először tizennégymillió forintos karbantartási keretet különítettek el, s már felmérték, melyek azok a pontok, ahol a legsürgetőbb munkákat el kell végezni.

A vár azonban nem csupán egy történelmi épületegyüttes, hiszen itt működik a Dobó István Vármúzeum, európai jelentőségű képtára van, több gyűjteményt kezelnek, s színvonalas kutatómunka folyik az épület falai között. Sokan amiatt aggódnak: azzal, hogy elismert tudományos munkatársak távoztak a múzeumi szervezettől, egyfajta paradigmaváltás is történik, s az idegenforgalmi szempontok túlságosan felerősödnek. - Csak nehogy aztán vurstli legyen a várból! – fogalmazta meg aggodalmát egy, az intézmény életét jól ismerő szakember.

A múzeumot féltők szerint az is visszatetsző, hogy a város ki akarja költöztetni az igazgatóságot a várból, s a közeli Dobó utcában keresnek a dolgozók számára irodákat. Ennek indoka, hogy ne a munkatársak foglalják el a patinás helyiségeket a történelmi falak között, hanem tegyék azokat látogathatóvá a nagyközönség számára.

Ami turisztikai szempontból talán érthető indok is lehet. De mégiscsak azt üzeni, hogy a tudomány a vár falain kívülre kerül.