Az Országgyűlés alkotmányozó hatalomként eleget tesz az Alkotmánybíróság (Ab) döntésének, valamint társadalmilag fontos kérdésekre ad az "évek óta ismert kormányzati szándékkal összhangban lévő és a társadalom többségének támogatását élvező válaszokat" - mondta expozéjában a fideszes Gulyás Gergely, a javaslat egyik előterjesztője.
Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy a kormány egyetért a javaslattal, ezért azon tagjai, akik képviselők is, maguk is csatlakoztak ahhoz előterjesztőként.

Nem veszhetnek el az alaptörvény átmeneti rendelkezésének fontos szabályai az által, hogy az Ab, technikai okokból megsemmisítette azokat - ezt nevezte az alaptörvény negyedik módosítása egyik fő céljának a keddi parlamenti vitában a Fidesz vezérszónoka. Papcsák Ferenc ezen fontos rendelkezések közé sorolta az Országos Bírósági Hivatal vagy a legfőbb ügyész jogosítványait, a kommunista diktatúra idején elkövetett bűnök elévülhetetlenségét, a családi kapcsolatok meghatározását vagy a közmédiában folytatott politikai kampány szabályozását.  Megjegyezte: a családi kapcsolat a házasságon alapul, amely férfi és nő között jön létre, valamint a szülő-gyermek viszonyt jelenti.

Papcsák Ferenc az Ab-vel kapcsolatos változtatások között szólt arról, hogy bővül azoknak a köre, akik a testülethez fordulhatnak. Mint mondta, a testület döntéseinek az alaptörvényen kell alapulniuk, ezért indokoltnak tartotta, hogy az annak hatályba lépése előtt keletkezett határozataikat ne vehessék figyelembe.  A képviselő fontosnak tartotta az egyházaknak és a kisebbségeknek biztosítandó jogokat is, és azt is, hogy az egyetemi kutatási és oktatási autonómia sérelme nélkül hatékony gazdálkodás valósuljon meg a felsőoktatásban, a kormány felügyelete által. Úgy vélte, azzal is egyet lehet érteni, hogy azok a hallgatók legyenek támogatott felsőfokú tanulmányokra jogosultak, akik vállalják, hogy egy bizonyos ideig Magyarországon dolgoznak.

A hajléktalankérdéssel kapcsolatban kijelentette: a többséget is megilletik emberi jogok. Az állam és az önkormányzatok kötelezettségének nevezte, hogy szállást biztosítsanak a fedél nélkülieknek, ugyanakkor a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy és a kulturális értékek védelme érdekében tilthatónak nevezte a közterületek életvitelszerű használatát.

A szocialisták képviselői a vita elején még felszólaltak, de a továbbiakban távol maradnak az alaptörvény-módosítás tárgyalásától.  Az alaptörvény nem bírja a társadalom egészének támogatását, így nem lehet valamennyi magyaré - mondta az MSZP vezérszónoka, Harangozó Tamás. Az ellenzéki politikus szerint a jelenlegi hatalom "torzszülötté nőtt", felrúgta a hatalommegosztás elvét, célja az ellenfelek teljes megsemmisítése, és a hatalmi gőg vezérli akkor, amikor az Ab által már többször megsemmisített javaslatokat emel az alaptörvénybe.

Azt mondta: a javaslat a gyűlölködésről szól, és kérlelhetetlen bosszúra építkezik. Kijelentette, az igazi pánikot az Ab azon megjegyzése kelthette a kormánypártokban, hogy akár tartalmilag is vizsgálhatja az alaptörvényt, ha abba olyan rendelkezések kerülnek be, amelyeket korábban már alkotmányellenesnek nyilvánított a testület. A képviselő kifogásolta a hallgatói "röghöz kötést", az Ab hatáskörének korlátozását, a felsőoktatási autonómia korlátozását. Ironikus mese formájában mutatta be a javaslat megszületését, és azt mondta: az egyetemisták, a gyökér nélküli, házasodni nem akaró fiatalok, az egyetemek és a szocialisták a nemzeti együttműködés rendszerének legfőbb ellenségei.

Frakciótársa, Bárándy Gergely ezt azzal egészítette ki: mivel úgy véli, nem tudják meggyőzni a kormányoldalt az "antidemokratikus selejt" visszavonásának szükségességéről, ezért a további vitának nem látják értelmét, így az MSZP nem is vesz részt abban. Szerinte sok más intézmény után a kormány most az egyetemeket kívánja maga alá gyűrni. A "röghöz kötésről" szólva feltette a kérdést: gondolkodtak-e azon, hogy huszonhárom éve nem volt szükség ilyen intézkedésre? Kifogásolta, hogy a kormány ahelyett, hogy kulturált szállókat építene a hajléktalanoknak, büntetni akarja őket.

Az Ab-vel kapcsolatban úgy fogalmazott: a testület régóta szálka a Fidesz szemében. Szerinte ma már a házelnök mondata szolgál alapul, amely szerint az Ab tagjainak többsége tudatosan és vállaltan politikai mezőre lépett. Emiatt leckéztetik a testületet, megvonják hatásköreit és feldúsítják lojális pártkatonákkal - értékelte. Kifogásolta azt is, hogy az alkotmányellenes döntések után sarcot vethet ki a kormány a fizetési kötelezettség teljesítése érdekében. Sok ilyen döntés lesz - borítékolta -, elsőként a bírák kényszernyugdíjazása miatt.  A képviselő aránytalannak nevezte a politikai reklámok közzétételének széles körű tiltását, amelyet a javaslat alkotmányos szintre emel.