A Transparency International Magyarország (TI) szerint a kormány szerdán társadalmi vitára bocsátott korrupcióellenes programja szakmailag megalapozott, de mivel kizárólag a kormányzati szervekre koncentrál, csak részeredményeket érhet el. Az antikorrupciós szervezet szerint a program nem teremt megfelelő garanciát a közpénzek átlátható és hatékony felhasználásra, s figyelmen kívül hagyja, hogy a korrupció Magyarországon a politikai és az üzleti élet mindennapi működését szövi át.

A kormány vizsgálná a korrupciós kockázatot is

Az antikorrupciós program alapelvei között szerepel többek között a hitelesség, a társadalmi bizalom kiépítése – olvasható a kormány közleményében. A program azt a célt fogalmazza meg, hogy a korrupció elleni fellépés túllépjen az eddigi lépcsőfokokon, és erősödjön az állam működésében a korrupcióval szembeni ellenállóképesség, a büntetőjogi és a megelőzési eszközök tehát egyaránt jelen legyenek.

A kabinet szándékai szerint – „a jó kormányzás és az értékalapú szervezeti működés elveit szem előtt tartva” – integritásirányítási rendszert vezetnek be; a cél nyilván az egyes szervezeti egységek külső befolyástól mentes működésének biztosítása.

Emellett a kormány által megtárgyalandó előterjesztések, valamint a miniszteri rendeletek hatásvizsgálatát a tervek szerint kiegészítik a korrupciós kockázatok vizsgálatával, amihez az Állami Számvevőszék ajánlásait figyelembe vevő módszertani útmutatót kell kibocsátani.

A korrupciós kockázatok szempontjából a kormány álláspontja szerint át kell tekinteni a közbeszerzési törvény, valamint a nemzeti és közösségi költségvetési pénzügyi támogatások szabályrendszere alkalmazásának tapasztalatait, és meg kell tenni az esetleg szükséges korrekciókat.

A kormány szerint el kell végezni a büntető jogszabályoknak a korrupció hatékony visszaszorítása szempontjából történő felülvizsgálatát, és javaslatot kell tenni a szükséges változtatásokra. Az új Büntető törvénykönyv egyik kiemelt fejezete egyébként a közélet tisztasága elleni és korrupciós bűncselekményekről szól.

Az elképzelések között szerepel, hogy fokozni kell a külföldi tisztviselők megvesztegetés elleni védelmét. Ugyanakkor meg kívánják vizsgálni a nyomozó hatóságok korrupció visszaszorításában részt vevő egységei minőségi és mennyiségi megerősítésének lehetőségeit, ennek finanszírozási hátterét és – lehetőség szerint, elsősorban belső átcsoportosítással – bizonyos fejlesztéseket is végre kívánnak hajtani.

El kell érni továbbá, hogy a korrupció visszaszorításáért különös felelősséget viselő állami szervek között valamennyi területen részletes együttműködési megállapodások jöjjenek létre az érintett szerveknek a korrupció visszaszorításában való együttműködéséről, és nyomon kell követni az együttműködési megállapodások gyakorlati eredményeit is.

Lehetőséget kell teremteni arra, hogy valamennyi állami szerv a nyilvánosság számára nyitott fórumon keresztül kifejezhesse a korrupció visszaszorítása és a korrupcióval szembeni ellenálló-képesség fejlesztése iránti elkötelezettségét. Ennek érdekében a közigazgatási és igazságügyi tárca megnyitná a lehetőséget arra, hogy több állami szerv csatlakozzon a minisztérium, az Állami Számvevőszék, a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség által a korrupció elleni küzdelemben való együttműködésről aláírt közös nyilatkozatához.

A TI szerint a program jó, de hiányos

A korrupció elleni eredményes fellépés kulcsa a TI szerint a probléma összetett megközelítésében rejlik, ezért a kormányzati szerveken túl figyelembe kellene venni a korrupció tágabb környezetét. A siker alapfeltétele pedig a közhatalmi intézményrendszerbe vetett bizalom növelése, a független ellenőrző intézmények megerősítése, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, illetve a kiszámítható és átlátható jogalkotás, illetve jogalkalmazás garantálása – véli az antikorupciós szervezet.

A TI üdvözli, hogy sikerült túllépni a kizárólag büntetőjogi megközelítésen, és a program alkotói az integritás gyakorlati átültetésére, az értékekre és az átlátható működés megteremtésére törekedtek. Támogatja a korrupcióellenes szervezet az etikai értékek megerősítését, hivatásetikai kódex bevezetését, de ehhez kiszámítható, átlátható munkaszervezetet kell teremteni és a szükséges kapacitást biztosítani. 

Előrelépésnek tartja a TI, hogy megjelent a szándék a közérdekű bejelentők hatékonyabb védelmének megteremtésére és a lobbitevékenység szabályozásának felülvizsgálatára. Támogatható a szervezet szerint az az elképzelés is, hogy az alapvető etikai normák, illetve a korrupcióval szembeni értékek oktatása bekerüljön a Nemzeti Alaptantervbe.

A TI a tervezet negatívumának tartja, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságát nem erősítik kellőképpen és nem foglalkoznak az állami, önkormányzati és az üzleti szféra összefonódásából eredő visszaélési lehetőségekkel.