A szigorúan titkos minősítésű ügyben az elmúlt két hétben négy embert vettek őrizetbe kémkedés gyanújával: Szilvásy György mellett Galambos Lajost és Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatóit, és egy negyedik személyt, aki egyes sajtóhírek szerint hacker és egy orosz kötődésű biztonsági cég társtulajdonosa.

A katonai ügyészség kezdeményezte mind a négy ember előzetes letartóztatását is, ám az elsőfokú bíróság nem jogerős döntésében ezt csak a negyedik gyanúsítottnál látta indokoltnak, Szilvásy Györgyöt és Laborc Sándort szabadlábra, Galambos Lajost pedig házi őrizetbe helyezte.

Az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója, Földi László hétfőn az ATV reggeli műsorában arról beszélt: egy külső cég jelenhetett meg Galambos idején a magyar titkosszolgálatoknál, ami egyébként a nemzetközi gyakorlatban elképzelhetetlen. Ráadásul ez a cég személyi munkával összefüggő tevékenységet végezhetett, például poligráfos vizsgálatokat. Mint mondta, a miniszter felelőssége abban ragadható meg, hogy ezt átgondolatlanul, a szakmában bízva engedélyezte, ami lehetett jóhiszemű döntés, de ha nem ellenőrizték le a cég hátterét, akkor egyúttal szakmai dilettantizmus.

Arra a riporteri kérdésre, hogy hol itt a kémkedés, a szakember azt mondta: akkor lehet erről beszélni, ha a cég hátterében ellenérdekű titkosszolgálat áll.

Földi László többször nyomatékosan hangsúlyozta: az ügyben semmi nem biztos, azonban egyértelműen károsnak tartja a kiszivárogtatást, és a politikai felhangokat, amelyek ártanak a titkosszolgálatoknak és az ország biztonságának.

A szakember szerint hibázik, aki az ügy jelenlegi szakaszában politikai szándékot sejt vagy sejtet, az ország biztonságát kérdőjelezi meg, ha a titkosszolgálatok problémáján keresztül játszanak le pártcsatákat. A politika majd akkor vizsgálhatja ezt az ügyet és vonhatja le a konzekvenciákat, ha megszületett a jogerős ítélet.

A volt műveleti igazgató arra szólított fel: a politika szálljon ki a szakmai kérdésekből. Megjegyezte azt is, miután az ország Kelet és Nyugat határán fekszik, a titkosszolgálatok által preferált speciális helyzetű tranzitország, amire a magyar szerveknek fel kell készülniük.

A büntető törvénykönyv szerint az, "aki idegen hatalom vagy idegen szervezet részére a Magyar Köztársaság ellen hírszerző tevékenységet végez, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".