Havi 750 ezret keresnének az országgyűlési képviselők, csaknem egymilliót a frakcióvető-helyettesek – ez a kiemelt fizetés képviselőcsoportonként 25 fő után egy-egy embernek járna –, 1,1 milliót a frakcióvezetők és a Ház alelnökei – derül ki az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvény péntek este nyilvánosságra hozott tervezetéből.

Lázár János javaslata szerint így a parlament tagjai és tisztségviselői rendre a helyettes államtitkárt, az államtitkárt, illetve a minisztereket megillető juttatásokra lesznek majd jogosultak. Az állandó bizottságságok elnökei és a Ház jegyzői államtitkári fizetést kaphatnak, a házelnök juttatásairól viszont az előterjesztés hallgat.

Aki viszont sokat hiányzik, annak levonásra kell számítania. Ha valaki az adott hónapba a szavazások több mint negyedén, illetve a bizottsági tag ülésszakonként több mint öt testületi ülésen nem  vesz részt, arányosan csökkentett összegű tiszteletdíjat kapna.

A képviselők jövő szeptembertől csak egy jogcímen juthatnak jövedelemhez, vagyis: ha valaki frakcióvezető és egyben bizottsági elnök is, csak a magasabb összegű juttatásra tarthat számot. A bizottsági tagságért viszont egyáltalán nem jár majd pótdíj, és az sem kereshet többet, aki a fővárostól messzebb lakik.

A vidékiek többletköltségeit ma a választókerületi pótlékkal ismerik el, a javaslat szerint viszont ők a továbbiakban nem készpénzt kapnának, hanem legfeljebb ötven négyezetméternyi alapterületi budapesti lakásra – vagy szállodai elhelyezésre – tarthatnának igényt.

Minden képviselő kapna emellé névre és egy adott személyautóra szóló benzinkártyát, amelyről – egy kétezer köbcentis kocsi átlagfogyasztásának megfelelő mennyiségben – ingyen tankolhatnak. Az üzemanyagkeret a fővárosi honatyáknak havi kétezer, a Budapesttől legalább háromszáz kilométernyi távolságban élőknek pedig ötezer kilométer lesz.

A Ház alelnökeinek és a frakcióvezetőknek szolgálati autó ját, így ebből a lehetőségből ők kimaradnak. A közösségi közlekedés ingyenes igénybevételére jogosító bérlet azonban mindenkinek járna. Ugyanakkor fizetik a mobiltelefont is, és a keret a mindenkori minimálbér harminc százaléka, ami most körülbelül 23 ezer forint.

Emellett minden képviselőnek biztosítani kell a választókörzetében irodát, a munkáját segítendő pedig ügykezelőt, valamint – akár vállalkozóként is – egy politikai tanácsadót és egy adminisztratív munkakörben foglalkoztatott személyt. Aki egyéni vagy megyei listán szerzett mandátumot, annak – a két utóbbi segítő bérének kivételével – az illetékes önkormányzat, az országos listás képviselők esetén pedig az Országgyűlés hivatala állja majd az ezzel kapcsolatos költségeket. Alkalmazottra, illetve vállalkozóra vonatkozó kiadás legfeljebb havi 487 ezer forintig számolható el.

A képviselőcsoportok a működési feltételek megteremtése érdekében további pénzre is jogosultak. Ez havi 7,5 millió forint, s a kormánypártok esetén frakciótagonként további 150 ezer, ellenzéki pártoknál 225 ezer jön hozzá – így a Fidesz és a KDNP kerete együttesesen meghaladja az ötvenmilliót, az MSZP pedig majdnem húszmillióval gazdálkodhat –, míg az egyéni képviselők valamivel több mint 260 ezer forintot kapnak.

A frakciók tevékenységét emellett tizenöt köztisztviselő támogatja, s minden öt tag után további két személyt foglalkoztathatnak – olvasható a tervezetben. A kormánypártok körül így jóval több mint százan tüsténkedhetnek, de a szocialisták is harmincnál nagyobb apparátust tarthatnak fenn.

Ma a képviselői fizetések nagyrészt attól függnek, hogy ki milyen messzi lakik a fővárostól, illetve milyen bizottsági tisztséget visel. Így a tiszteletdíj és a különféle pótdíjak összege nem egészen négyszázezer forinttól 1,3 millió forintig szóródik.

Az LMP a honatyáknak csak a mindenkori nemzetgazdasági átlagfizetés háromszorosát adná – jelentette ki korábban a pártnak a képviselők javadalmazásáról szóló új szabályok előkészítésére létrehozott albizottságba delegált képviselője, Szilágyi Péter. Ezt a tervezet nem tartalmazza, miként azt a javaslatot sem, amely szerint legfeljebb 1600 köbcentis autóra fizessenek benzinpénzt, s a képviselőknek választaniuk kellene: ezt vagy az ingyenes közösségi közlekedést vennék-e igénybe.

Személyhez kötik viszont a benzinkártyát – amit a visszaélések megelőzése érdekében szintén az LMP szorgalmazott.  Ugyancsak a tervezet része, hogy a vidéki képviselő csak kisebb alapterületű budapesti lakásra tarthat igényt. Az LMP sikerként könyvelheti el azt is, hogy büntetnék, ha valaki rendszeresen távol marad a plenáris vagy a bizottsági ülésekről.

Az MSZP szerint a képviselői fizetésekről szóló előterjesztésnek már az időzítése is szerencsétlen – jelentette ki kérdésünkre Bárándy Gergely, aki ugyancsak tagja volt az albizottságnak. Szerinte a munka törvénykönyve vagy a költségvetési törvény, illetve más, ugyancsak megszorításokat hozó javaslatok mellett felesleges volt bedobni ezt a „gumicsontot”, ami kifejezetten kínos.

A szocialista politikus ugyanakkor hangsúlyozta: a képviselői költségtérítésekkel a Fidesznél éltek vissza, tehát ott kellene rendet tenni, mert nem feltétlenül a jelenlegi rendszerrel van baj.

Az MSZP sem vitatja, hogy a képviselői munkát anyagilag el kell ismerni, de amikor a parlament olyan döntéseket hoz, amelyek az emberek többségétől jövedelmet vonnak el, az a párt szerint nem jó alkalom a tiszteletdíjak emelésére – emelte ki Bárándy.

A politikus az albizottságban javasolta: ha már mindenképpen ezzel kell foglalkozni, legalább térjenek ki arra is, hogy a képviselők javadalmazását kössék a honatyák aktivitásához. Vagyis: aki egy ülésszakban nem szólal fel legalább tizenöt perc időtartamban, annak csökkentsék a tiszteletdíját. „Biodíszletre” nincs szükség – fogalmazott Bárándy, de ezt a felvetést nem fogadták el.

Tarthatatlan az is tette hozzá –, hogy egy-egy ágazati törvény vitája során gyakran csak néhány képviselő tartózkodik a parlamentben. Szerinte előfordult, hogy a házelnök és egy államtitkár mellett mindössze két honatya volt az ülésteremben.

Ez az országgyűlés tekintélyének lejáratása, ezért Bárándy felvetette: legalább azt el kellene érni, hogy a pártok szakpolitikusa – például az illetékes szakbizottságok tagjai – vegyenek részt a vitákban. Ez az ötlet sem nyerte el a kormánytöbbség tetszését.