Idén ezúttal havi 40 ezer forintra – de megint csak bérkompenzációként – számíthatnak azok az orvosok, akik 450 ezer forintnál kevesebbet keresnek. Mindez viszont azzal jár, hogy az így kifizetett többlet nem emeli meg az egészségügyi jövedelmek harmadát adó különféle pótlékokat, azokat így továbbra is a 2011-es alapbérből számolják.

Minderről ezúttal nem kormányzati politikusok számoltak be, hanem Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki egyebek mellett arra is választ várt a teremben ülő szakpolitikusoktól, hogy miért nem az ágazati egyeztetők véleményét képviselték a kormányülésre beterjesztett javaslatban. Az érdekvédők ugyanis – szerinte – az alapbéresítésre kaptak ígéretet.

Mint azt korábban megírtuk, a béremelés technikájával kapcsolatban két verzió került a kormány elé: az egyik változat bérkiegészítés formájában juttatná el az összeget az érintettekhez, a másik javaslat kisebb mértékben, de az alapbért növelné, a keret nagyobb részéből pedig az alapbér és a pótlékok között tavaly megbomlott egyensúlyt billentené helyre. Ez utóbbit pártolták volna az érdekvédők, mert az ügyeleti díjak, pótlékok elszámolásának alapja a bér.

A tavalyi emelést is bérkiegészítésként kapták meg az orvosok, szakdolgozók, és így az nem számított bele a különböző mozgóbérbe. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kötelezően elrendelhető túlmunkáért most az órabér 70 százalékát kapják meg az orvosok, ha elmarad a tavalyi és az idei béremelés alapbéresítése, akkor ez arány már csak 32 százalék, az önként vállalat túlmunkáé pedig 66 százalék.

A rendezvényen előadást tartó Cserháti Péter, az egészségügyért felelős államtitkárság helyettes államtitkára Éger fölvetésére érdemben nem reagált, mindössze annyit jegyzett meg: nem érti, miért nem lehet örülni annak, hogy ha van valami, és miért mindig csak az probléma, ha valami más nincs.

A rendezvényen Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős államtitkára egyértelművé tette: a kormány számára most az a legfontosabb, hogy kikerüljön az ország a túlzottdeficit-eljárás alól. Ha növekedési pályára állt a gazdaság, akkor a kabinet első dolga az lesz, hogy a pedagóguséletpálya-modell bevezetéséhez biztosítsa a hiányzó 73 milliárd forintot. Hozzátette: egyelőre arról nem tud semmit sem mondani, hogy az egészségügy hol áll a kormány prioritási rangsorában.