Krémer Balázs szociológus a Bertelsmann Alapítványnak a társadalmi igazságosságról szóló jelentésére hivatkozik, amely szintén Eurostat-adatokra támaszkodik: Magyarország a szociális egyenlőtlenségi index szerinti rangsorban a lista végén kullog, csak Bulgáriát, Romániát és Görögországot előzzük meg.
A 2008 és 2014 közötti adatokat összehasonlító lista élén Svédország, Finnország, Dánia és Hollandia áll. Magyarországon nőtt a szociális igazságtalanság, a diszkrimináció, és romlott az egészségügy helyzete. A szegénység elleni küzdelem vonatkozásában Magyarország olyan mélyre süllyedt, mint Olaszország vagy Spanyolország, ahol a lakosság 28,4, illetve 27,7 százaléka él a szegénységi küszöb alatt.
Krémer szerint a hétköznapi valóság rosszabb, mint amit az adatok mutatnak, szerinte a társadalom alsó háromnegyedének, mások szerint 80-90 százalékának a jövedelme folyamatosan csökken. – Az alsó 8-9 tizedtől elvett pénz szisztematikusan a fölső egytized, a klánok gazdagodását szolgálja – mondta Krémer. – Itt sajnos a rendszer fosztja ki a szegényeket.
Ezzel áll összhangban a Ferge Zsuzsa és Darvas Ágnes által szerkesztett –évről évre növekvő – gyermekszegénységről szóló friss tanulmánykötet több megállapítása. „A romlás egyik okának még mindig a válságot tekintik, ám ennek hatása a körülöttünk lévő országokban lecsengett, azaz nálunk sem nyújthat igazi magyarázatot” – írják a szerzők, és a kormányzati beavatkozások gyengeségeit jelölik meg valódi okként.
A lapunknak nyilatkozó Ferge Zsuzsa szerint négymillió ember él a létminimumnál kevesebb jövedelemből. Ez a 2013-as KSH-adatot tekintve két szülő és két gyerek esetében családonként 254 ezer forint, az egyedül élő nyugdíjasoknál 79 ezer forint.
Ferge kérdéseinkre elmondta, körülbelül 800 ezer és egymillió közöttire tehető a mélyszegénységben élők száma, az elmúlt években minden adat romlott. A szociológus szerint a gyors beavatkozást jól szolgálná a gazdaságilag lehetséges és társadalmilag kivitelezhető szociális minimum bevezetése, amit nem kellene kombinálni közmunkával. Különösen olyan közmunkával nem, amely nem építi az embert. Ehelyett a vállalatokat kellene munkahelyteremtő lépésekre ösztönözni.
A Civil jelentés a gyerekesélyekről című kötet szerkesztői – akik szerint „a nagy ívű szövegek kis ívű projektekben öltenek testet” – felhívják a figyelmet a lakhatási szegénység gondjaira is. A Habitat for Hungary adatai szerint „a súlyos lakásminőségi problémák a gyermekes családokat, ezáltal a gyerekeket az átlagosnál jobban sújtják.
A gyerekek (0-17 évesek) 8,4 százaléka, több mint 170 ezer gyerek él olyan lakásban, amelyben nincsen zuhany vagy fürdőkád, 197 ezer gyerek (9,7 százalék) él és tanul sötét lakásban. Ennél súlyosabb probléma, hogy mintegy 620 ezer gyerek él olyan, a légzőrendszeri megbetegedések és allergiás tünetek kialakulásának esélyét megsokszorozó lakásban, ahol beázik a tető vagy nedvesek, penészesek a falak.”
