2060-ra 8 és fél millióan leszünk
A kötetet háromévente jelentetik meg, részletes áttekintést adva Magyarország népesedési problémáiról. Azért várnak ennyit két megjelenés között, mert a demográfiai jelenségeket, például a születések számát, a halandóságot, a válások arányát nem lehet rövid távon értelmezni. – Az idei kötetben két új szempontot is figyelembe vettünk, egyrészt a kistérségi adatokat is bemutatjuk, másrészt a gazdasági válság hatását a népesedési folyamatokra – tette hozzá Spéder Zsolt, az intézet igazgatója.
Kiemelte: soha nem volt még olyan alacsony a születések száma Magyarországon, mint tavaly, amikor alig több, mint 88 ezren születtek. A teljes termékenységi arányszám 1,25, ezzel Lettország után Európában a második legrosszabb helyen állunk. A legrosszabb mutatókkal továbbra is Kelet- és Dél-Európa rendelkezik, a legjobbak a skandináv országok, Nagy-Britannia, valamit Franciaország eredményei.
– Az elmúlt 3 évben mindenütt csökkent a termékenység, amit jórészt a válság számlájára írhatunk. De korábban, 2005-től szinte minden volt szocialista országban volt valamilyen emelkedés, amit aztán a válság miatti zuhanás követett. Nálunk ilyen emelkedés nem volt, alacsony szintről zuhantunk tovább – magyarázta. Továbbra is jellemző a halasztás, az első gyerek vállalásának minél későbbi életkorra való kitolása. A 30-35 éves korukig gyermektelenek száma egyre nő. Spéder Zsolt hozzáfűzte, hogy elvileg 35 éves kor felett is lehet gyereket vállalni, de a statisztikák szerint egészségügyi okból és időhiány miatt ekkor már kisebb eséllyel válnak szülővé a párok.
Emiatt változni fognak a családtípusok: bár továbbra is a kétgyerekes családmodell a legnépszerűbb, az ilyen családok száma csökkenni fog, ahogy kismértékben az egygyerekeseké is, míg a gyermektelenek száma nő. Az okok ismertek: a gazdasági helyzet, az iskolázottság növekedése, a párkapcsolatok bizonytalansága, a házasságok számának csökkenése; de növekedett a gyerekvállaláshoz kötődő ambivalencia is. Vagyis egyre többen gondolják úgy, hogy a gyerek akadályozza őket egyéb terveik megvalósításában. – A vágyott gyerekszám is egyre csökken, 1994-ben még 2,28 volt, három éve már csak 1,9 átlagosan – tette hozzá. (Nemzetközi összehasonlításban a magyar gyerekvállalási kedv még mindig magas, de szigorúan a vágyak, elképzelések szintjén.)
Ami az országon belüli helyzetet illeti, már vannak olyan kistérségek (Tokaj vagy Békéscsaba környéke), ahol az egyet sem éri el a teljes termékenységi arányszám, és vannak olyan területek, Heves vagy Borsod megyében, ahol kettő fölött van. – Rendkívül nagy különbségek vannak ahhoz képest, hogy milyen kis ország vagyunk – hangsúlyozta.
A halálozások alakulása legalább ilyen fontos. – A magyar társadalom halálozási mutatóira erős leszakadás jellemző a nyugati adatoktól, semmilyen felzárkózásról nem beszélhetünk, hiába történt némi javulás, nem ad okot optimizmusra – közölte Bálint Lajos tudományos munkatárs.
Hozzátette: még a többi volt szocialista országhoz képest is le vagyunk szakadva. A fő halálokok a szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatok, de jelentős a bélrendszer és légzőszervek megbetegedése miatti és a külső okok, balesetek, öngyilkosságok miatti halálozás is. – Ez nem tér el a nyugati halálokoktól, az osztrákok is ezek miatt halnak meg, csak éppen sokkal később – emelte ki. A szakember szerint 20-30 éves megkésettséggel követjük a nyugati halálozási mutatókat.
Minden hatodik magyar 65 év feletti
Jelenleg Magyarországon minden hatodik ember 65 év feletti. Az idősek aránya területenként eltérő, északkeleten nagyon alacsony, az ország középső részén viszonylag alacsony, délnyugaton viszont magas. Északkeleten azért vannak kevesen az idősek, mert az emberek korábban meghalnak, és mert magas a termékenység. A középső országrészen viszont jobb életkilátások jellemzőek. Magyarország még így sem tartozik Európa legidősebb társadalmai közé, nagyjából középen helyezkedik el.
Fontos még a bevándorlók számának alakulása. Ebben 2008-ban láthatunk egy kiugróan magas adatot (35 ezer fő), a növekedés mögött a 2007-es új idegenrendészeti törvényt, egyszerűbb eljárást sejtik a kutatók. Ez a magas adat a következő évben már visszaesett, amihez a gazdasági válság is hozzájárult. A bevándorlók legtöbben továbbra is a szomszédos országokból jönnek, de arányuk visszaesett, a régi uniós országokból és Ázsiából viszont egyre többen jönnek. Ennek ellenére nem vagyunk kedvelt célpont, még a volt szocialista országokkal összevetve sem – közölte Gödri Irén tudományos főmunkatárs.
A kivándorlás kapcsán nehezíti a felmérést, hogy a távozók nem jelentik be sem azt, hogy elmennek, sem azt, hogy visszajönnek. Így maradnak a fogadó országok statisztikái alapján való becslések. Kiugró növekedést 2007-2008 hozott, a további adatok azonban sajnos hiányosak. A legfőbb befogadó ország, Németország adatait ismerve viszont látszik, hogy az elmúlt pár évben is folyamatosan nőtt a kivándorló magyarok száma.
Hogy mire számíthatunk a jövőben, arra vonatkozóan is közöltek néhány hipotézist a kutatók. Készítettek egy reális, egy legalacsonyabb és legmagasabb értékekkel számoló verziót is. 2060-ra a legvalószínűbb forgatókönyv szerint 1,5 lesz az átlagos gyerekszám, vagyis több, mint a jelenlegi. A férfiak 82,6, a nők pedig 88,8 életévre számíthatnak. A legrosszabb verzió szerint 1,3 lesz az átlagos gyerekszám, a legjobb szerint 1,7. Utóbbi forgatókönyv a nők esetében már 93 év várható élettartammal számol. A legderűlátóbb feltételezések szerint is csak visszatérünk a tízmilliós lélekszámhoz, de a legvalószínűbb, hogy 2060-ban 8 és fél millióan leszünk.
