Lassan lehet fogadásokat kötni, hogy még április hatodika előtt vagy csak a választás után dőlnek-e be az első kórházak. Az eladósodottságuk ismert adatai és a számviteli törvény előírásai arra utalnak, hogy már tavasszal két tucat kórház kerülhet olyan helyzetbe, hogy nem tudja megvenni a napi működéshez szükséges gyógyszereket, gyógyítási anyagokat és közüzemi szolgáltatásokat. Az új számviteli szabályok szerint ugyanis a kórházak nem költhetnek többet, mint amennyire az éves keretükből telik. A kincstári rendszerhez tartozók elszámolási rendszerében egy számítógépes program le is tiltja az összes olyan vásárlást, amelyre nincs fedezet. Legkorábban az eladósodottak kerülhetnek bajba, mert az érintett intézményeknél a tartozás eleve ráterhelődik az elkölthető szabad forrásokra. Azaz az év további hónapjaiban ennyivel kevesebbet költhetnek.

Lapunknak gazdasági szakemberek azt mondták: az új számviteli szabályok mellett legfeljebb négyszázaléknyi eladósodás menedzselhető, ám akinek ennél több van, előbb-utóbb képtelen lesz ellátni a napi feladatait. A négy százalékkal vagy annál kevesebbel tartozók „klubjához” azonban az intézményeknek csak alig tíz százaléka sorolható, a többiek bajban vannak – derül a Magyar Kórházszövetség adataiból. Az eladósodottság csúcstartói eddig is csak azért úszták meg a rendeléseik leállítását, mert a Magyar Államkincstár (MÁK) még nem töltötte fel teljes körűen az intézmények adatait a központi elszámolórendszerbe.

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár hivatalba lépésekor a kórházi adósságok rendszeres gyűjtését, elemzését és nyilvánossá tételét ígérte. Ám nemhogy az államtitkárság nem közli jó ideje ezeket az információkat, de hónapokkal ezelőtt még a korábbi listák is eltűntek a MÁK honlapjáról. Frissek pedig egyáltalán nincsenek.

Tavaly év végén – eddig példátlan módon – csak részlegesen konszolidálta a kormány a kórházakat, így idén eleve 50 milliárd forint lejárt adóssággal indultak a fekvőbeteg-ellátók. Ez az új számviteli szabályok szerint egyben azt is jelenti, hogy a kórházak eleve átlagosan az éves keretük 7,4 százalékával költhetnek kevesebbet. Az adósságlistából az is kiderül, hogy az intézmények leginkább a közüzemi szolgáltatóknak és az áruszállítóknak nem tudnak fizetni. S valószínűleg a decemberi 30-32 milliárdos konszolidációs pénzből is csak a legszükségesebb számlákat egyenlíthették ki. A lapunk birtokába került dokumentum adataiból pedig egyértelműen kiolvasható, hogy már a tavaszi hónapokban megakadhat az ellátás a fővárosi Károlyi és a Péterfy Sándor utcai, az ajkai, a hódmezővásárhelyi, a komlói, az esztergomi, a szentesi, a Zala, illetve a Fejér megyei kórházban, az Országos Kardiológiai Intézetben és a Honvédkórházban, amelynek az éves 20,7 milliárdos költségvetéséből „máris” 2,8 milliárdos lejárt tartozása van. Az sem biztos, hogy a szekszárdi kórház be tudja lakni azt az új szárnyat, melyet pénteken Orbán Viktor miniszterelnök avatott kormánya nevében, mert ott az éves 8,4 milliárdos büdzsé 1,2 milliárdja olyan adósság, amely korlátozza a teljes összeg arányos költését. Ez pedig már bőven a kezelhetetlen tartozás kategóriájába tartozik.

A három orvostudományi egyetem közül a pécsinek 3,4, a szegedinek 2,2, a fővárosban lévő Semmelweis Egyetemnek 1,5 milliárdnyi lejárt szállítói tartozása van, ám ők egyelőre a számviteli szabályok alapján nincsenek bajban, mert az éves költségvetésük arányában ez még négy százalék alatti, azaz elvben kezelhető adósság. Sok helyütt azonban már most is nehézkes az ellátás, mind gyakrabban számolnak be betegek arról, hogy épp az nincs, amire az ellátásukhoz szükség lenne.

A kórházak kiadásainak egy része tervezhetetlen. Tavaly december közepén a Zala megyei kórház gazdasági igazgatója már arról beszélt, hogy nemrég 64 szén-monoxid-mérgezést szenvedett beteget kellett ellátniuk. Nekik ugyan gyógyszerekre nem, ám annál több oxigénre volt szükségük. Ha ez a helyzet megint előállna, akkor most képtelenek lennének kezelni, hiszen a beszerzésére fordítható keretük elvben ezekben a helyzetekben sem átléphető.

A Népszabadság megpróbálta megtudni, milyen válságstratégiával készülnek az érintett kórházi vezetők arra a helyzetre, ha netán a számítógépes program leállítja a beszerzéseiket, ám nem sok sikerrel jártunk. A nagy többség arra spekulál, hogy a választások miatt a kormány nem engedheti meg magának ezt a fiaskót, azaz valahonnan szerez forrást a „megmentésükre”. Többen is azt mondták: nyilván nem véletlen, hogy az államkincstár sem kapkod az adataik feltöltésével, mint ahogyan az adósságtáblák sem egy vírus miatt tűntek el december végén a honlapról. Volt, aki azt is megemlítette, hogy eddig elvben a kórházi főigazgatók sem írhattak volna alá fedezetlen számlákat, a gyakorlatban viszont nemigen tehettek mást, hiszen 1996 óta minden évben egy-két havi finanszírozási összeg hiányzik a kórházműködtetés kasszájából. Ezt a hiányt a beszállítók finanszírozták azzal, hogy hitelbe adtak szinte mindent a kórházaknak. Főigazgatót pedig eddig se vittek el bilincsben azért, mert intézménye eladósodott.